Oldal 99 [99]
OCR
Állami pénzpolitika Magyarországon e 97 nél, mivel Magyarországon ekkor még nem volt megfelelő minőségű bankjegyek előállításra képes nyomda." A pénzügyi konszolidáció érdekében tervezett intézkedések közül azonban kevés valósult meg. A pénzcserét az osztrák bojkott hiúsította meg, megakadályozva az államjegyek behozatalát Zürichből." A remények ellenére a gabonatermés sem bizonyult kimagaslónak, így nem jutott elegendő exportra. A korona árfolyama, amely 1920 februárja óta folyamatosan emelkedett, s július végére már több mint 5096-os javulást mutatott, augusztustól ismét hanyatlani kezdett, szeptemberben pedig már a februári érték alá esett (4. és 6. táblázat). Párhuzamosan romlott a költségvetés állapota is. Ebben a helyzetben Korányi úgy látta, hogy el kell halasztani mind a pénzjegycserét, mind a jegyintézet felállítását." Erre végül a következő pénzügyminiszter, Hegedüs Loránt alatt került sor, aki a Korányi-terv számos elemét felhasználta stabilizációs koncepciójához. 1920 novemberétől egyre többen bírálták Korányi eredménytelen pénzügyi politikáját a korona fokozódó elértéktelenedése és a költségvetési deficit növekedése miatt." Már szeptemberi parlamenti beszédében is arról szólt, hogy kudarcot vallott, szívesen félreállna, és kizárólag kötelességtudásból marad még egy ideig a posztján, ahol napról napra nehéz küzdelmeket kellett vívnia a különböző érdekekkel: , azt hiszem, hogy ha t. képviselőtársaim látnák, hogy hogyan telik ma el egy pénzügyminister napja, reggeltől késő éjszakáig, hogy mennyi erélyt kell kifejtenie reggeltől késő éjszakáig mindenféle kérdésben és tárgyban, ha tudnák azt, hogy egy esztendő óta, amióta szerencsém van ezt a helyet betölteni, bizonyos ellen áramlatok mennyire döngették a pénzügyministerium ajtait, ha tudnák, hogy ott osztályérdekek ütköztek egymással, sőt sajnos, magánérdekek is, bizonyára revideálnák ezt az álláspontjukat. És itt meg kell egyszer mondanom, hogy, sajnos, a magánérdekeknek egy olyan tánca folyik körülöttünk, aminő talán soha Magyarországon még nem volt." A sikertelen szanálási akciót követően, november 10-én benyújtotta lemondását." Kudarcának egyik fő okát az agrárius lobbi erős befolyásában látta; a hatósági gabonaárak emelésének kiharcolása ugyanis katasztrofális 16 Korányi Frigyes beszéde. NN 1920—1922. VI. k. 119. ülésnap. 1920. november 3. 226— 227.; Az egységes kormánypárt egységes. Korányi miniszter a tőzsdeadóról. Pesti Napló, 1920. szeptember 3. 3. ” Koranyi Frigyes beszéde. NN 1920—1922. VI. k., 119. ülésnap. 1920. november 3. Budapest, 1920. 227. # Koränyi Frigyes beszéde. NN 1920—1922. V. k., 101. ülés, 1920. szeptember 14. 280—281.; Korányi Frigyes beszéde. NN 1920—1922. VI. k., 119. ülésnap. 1920. november 3. 227.; Az egységes kormánypárt egységes. Korányi miniszter a tőzsdeadóról. Pesti Napló, 1920. szeptember 3. 3.; Korányi pénzügyminiszter az államjegy-kibocsátásról. Pesti Napló, 1920. november 4. 2. 4 Matlekovits 1921: 190-191. 50 Báró Korányi Frigyes beszéde. NN V. k. 101. ülés, 1920. szeptember 14. 281. 5: Ablonczy 2005: 191.
