Oldal 98 [98]
OCR
96 e A nagy háborútól a nagy válságig hogy az ideiglenes intézményt az állam ne vehesse igénybe pénzszükségletei kielégítésére." Az első stabilizációs kísérlet A volt pénzügyminiszterek tanácskozásán egy olyan stabilizációs koncepciót fogadtak el, amely elsősorban a belföldi erőforrásokra támaszkodva akarta megszüntetni az inflációt és megteremteni az államháztartás egyensúlyát. Ezeken az elveken nyugodott Korányi Frigyes szanálási terve is, amelyet 1920 nyarán indított el. A terv legfontosabb része az államháztartási deficit megszüntetése volt. Korányi a költségvetés hiányát részben új adók bevezetésével és adóemelésekkel, részben pedig a kiadások visszafogásával kívánta csökkenteni. A terv része volt az is, hogy a remélt jó termés gabonafeleslegének exportja révén csökkenti a kereskedelmi mérleg passzívumát, és ezzel javítja a korona külföldi árfolyamát. Az 1920. évi XXIII. törvény jelentősen növelte az egyenes adóterheket. A földadót a korábbi tízszeresére emelte. A jövedelemadó kivetésénél lényeges szigorításokat léptettek életbe, és az adókulcs is nagyobb lett. A korábbi, jóval kevésbé progresszív kulcs 0,5596-tól 690-ig terjedt, az új viszont a legmagasabb jövedelmek esetén már 3096-os lett. Nőtt a vagyonadö progresszivitäsa is: koräbban 0,3% volt a legmagasabb kulcs, 1920. január 1-től ez akár az 1,590-ot is elérhette. Emelkedtek a kereseti adók tételei is. 1920-ban vezették be a fényűzési tárgyakra kivetett adót." Korányi Frigyes a kiadási oldalon is takarékosságot hirdetett. Az államgépezet egyszerűsítését tervezte, a tisztviselői fizetések emelése helyett természetbeni juttatásokat adott az állami alkalmazottaknak. Valószínűleg a nehéz körülmények között élő lakosság számára szólt, a megszorító intézkedések elfogadtatását szolgálta a kormányzati autóhasználat korlátozása. Minisztertanácsi határozat született arról, hogy egy minisztériumnak sem lehet kettőnél több autója: egy kocsi járt a miniszternek, és még egy hivatali autót engedélyeztek. Még a honvédelmi miniszter is megígérte, hogy , a fölösleges autózást I...) be fogja szüntetni". Nyáron akarta a parlament elé terjeszteni Korányi Frigyes az államjegykibocsátó intézet felállításáról szóló törvényjavaslatot, egyidejűleg az ugyanekkorra tervezett pénzcserével. Az ehhez szükséges új - magyar koronára szóló — allamjegyeket mar 1919 végén megrendelte a svajci Orell—Fiissli-cég83 Uo. 14 A M. kir. Kormäny 1919-1922. évi mükôdésérôl. 52-58. * Koranyi Frigyes beszede. NN 1920-1922. V. k. 101. ülés. 1920. szeptember 14. 275-278.
