Seite 97 [97]
Állami pénzpolitika Magyarországon e 95
Május elején Korányi Frigyes pénzügyminiszter hívta tanácskozásra hi¬
vatali elődeit: Wekerle Sándort, Lukács Lászlót, Teleszky Jánost, Gratz Gusz¬
távot, Popovics Sándort és Grünn Jánost, akikkel ismertette stabilizációs
terveit, és kikérte kollégái véleményét. A megbeszélésen határozták el azokat
a legfontosabb intézkedéseket, amelyek segítségével rendezni akarták az or¬
szág pénzügyi helyzetét, és amelyek közül sokat a következő években életbe is
léptettek. A tanácskozás eredményeit közleményben hozták nyilvánosságra.
Az ország legelismertebb pénzpolitikusai sürgették az államháztartás szaná¬
lását és a pénz értékének stabilizálását: ,az ország gazdasági erőforrásaival
számító intézkedések tétessenek, amelyek alkalmasak arra, hogy az államház¬
tartást a papírpénzgazdálkodásból kimentsék". Költségvetési megszorításo¬
kat javasoltak, az államapparátus létszámának az ország méreteihez és teher¬
viselő képességéhez való igazítását. Megállapították, hogy az adók emelése
nem tartott lépést az árak emelkedésével, ezért elkerülhetetlennek tartották
az illetékek, az egyenes adók és a fogyasztási adók kulcsának növelését, fény¬
űzési adó és egy egyszeri vagyonadó bevezetését. , Az előkészítő intézkedések
ez irányban haladék nélkül megindítandók."
Ekkor döntöttek a forgalomban levő sokféle pénzjegy lecseréléséről is.
1920 tavaszán már világossá vált, hogy a következő években nem lesz lehe¬
tőség egy önálló, nemesfémtartalékokkal rendelkező jegybank létesítésére.
A Jóvátételi Bizottság zálogjogai következtében nem lehetett ugyanis az új
bank részére nemesfémekből álló monetáris tartalékot biztosítani, amit ek¬
koriban még elengedhetetlennek tartottak. Ezért az új magyar pénzjegy sem
lehetett a jegybank által kibocsátott, aranyfedezettel rendelkező bankjegy,
hanem csak az állam által teremtett, aranyfedezettel nem rendelkező állam¬
jegy. A tanácskozáson ezért elhatározták, hogy a lebélyegzett koronabankje¬
gyeket és a forgalomban lévő postatakarékpénztári jegyeket törvényes garan¬
ciával ellátott államjegyekre kell cserélni. A volt pénzügyminiszterek arról
is megállapodtak, hogy a cserére teljes névértéken, tehát devalváció nélkül
kerüljön sor. Fontosnak tartották azt is, hogy az államjegyek kibocsátásá¬
hoz teremtsenek törvényes alapokat. Az új pénz értékállóságát azzal akarták
biztosítani, hogy az államjegyeket bankszerű fedezet (értékpapírok, főként
váltók fedezete) mellett hozzák forgalomba, kibocsátható mennyiségét pedig
kontingensek megszabásával korlátozzák. Egy ideiglenes, az államigazgatás¬
tól lehetőleg független intézmény felállítását ajánlották, amely átveszi a fel¬
számolásra ítélt Osztrák-Magyar Bank funkcióit, a volt közös jegybank ma¬
gyarországi szervezetének felhasználásával. A miniszterek azt is kikötötték,
12 Nem lesz devalváció. A volt pénzügyminiszterek tanácskozásának határozatai. Pesti Napló, 1920.
május 27. 4. Az egyszeri nagy vagyonadó javaslata még a háborús időszak pénzügyminiszterétől,
Teleszky Jánostól származott, és Szende Pál tervei között is szerepelt. Számos külföldi országban is
felmerült az elképzelés a világháború után.