Oldal 95 [95]
OCR
Állami pénzpolitika Magyarországon e 93 volna, végül április 11-ig meg kellett hosszabbítani a határidőt a felmerült technikai nehézségek miatt. Nem bélyegezték felül az 1 és 2 koronás címleteket, a postatakarékpénztári jegyeket (5, 10, 20 koronás címletek) és a már korábban megjelölt és leértékelt tanácsköztársasági 25 és 200 koronásokat. Ennek oka az volt, hogy e címletek nélkül megbénult volna a pénzforgalom." A kormány az akciót az áremelkedés megfékezésére, egyben saját pénzszükségletének kielégítésére akarta felhasználni; a bemutatott bankjegyek értékének 5090-át kényszerkölcsönként igénybe vette. A bevont bankjegyek tulajdonosainak 490-os kamatozású, át nem ruházható, adómentes államkötvényeket adtak, amelyet a vagyonadó megfizetésére és a földreform során juttatott birtokok ellenértékének kiegyenlítésére lehetett felhasználni. A rendelet utólagos parlamenti vitája során Iklódy-Szabó János, a parlament pénzügyi bizottságának előadója azzal indokolta az kényszerkölcsönt, hogy az majd kedvező hatással lesz az árszínvonalra: , a jelen pillanatban mindinkább veszedelmes bankjegy inflációnak gátat csak akképp lehet vetni, ha az állam a bankóprés igénybevétele nélkül saját szükségleteinek fedezésére pénzhez jut. Ez pedig másként, mint kényszerkölcsön formájában nem volna végrehajtható." Lukács László nyugalmazott pénzügyminiszter azonban kétségbe vonta az intézkedés deflációs hatását. A lebélyegzés helyett szerinte azonnali pénzcserét kellett volna végrehajtani, amire a békeszerződés is kötelezte Magyarországot." Az adatok utólag őt igazolták; az árszínvonal csökkenése csak átmeneti volt. 1920 áprilisa és júniusa között kismértékben estek az árak, júliustól azonban már ismét megindult a drágulás (5. táblázat). A bevont pénzmennyiséget a kormány elköltötte, ami újra felduzzasztotta a pénzforgalmat, miközben nőtt az államadósság összege is. Az Osztrák-Magyar Bank kimutatásai szerint az akció során csaknem 8,87 milliárd koronát mutattak be felülbélyegzésre.? A kormányjelentés szerint pedig 3.97 milliárd korona bevétel folyt be a kényszerkölcsönből.? A felülbélyegzés csekély hatással volt a forgalomban levő bankjegyek értékére. Az élelmiszerárak márciustól júniusig 8,590-kal estek, utána viszont újból emelkedni kezdtek. A pénzforgalom 1920 áprilisában tovább nőtt, és csak május-június folyamán csökkent 2,3 százalékponttal. Az év végi érték viszont már 73,690-kal meghaladta az 1919. decemberit (11. táblázat). Szeptember 14-én elmondott parlamenti beszédében maga báró Korányi Frigyes % 1700/1920. sz. M.E. rendelet. Iklödy-Szabö Janos beszede. NN 1920-1922. I. k. 17. üles 1920. märcius 24. 201-202. ” Iklödy-Szabö Janos beszéde, NN 1920-1922. I. k. 17. ülés 1920. március 24. 202. 7 Lukäcs Läszlö a felülbelyegzesröl. Pesti Naplö, 1920. märcius 18. 6. 5 MNL OL Zı 49. csomö. A fiökok jelentesei 176/1920. 18. » AM. kir. Kormäny 1919-1922. évi müködeseröl es az orszäg közällapotairöl szölö jelentes és statisztikai evkönyv.
