OCR
Állami pénzpolitika Magyarországon + 79 történetében teljesen új jelenség volt, hogy a kormány közvetlenül a lakossäghoz fordult. Az elsö hadikölcsön 6%-os, adömentes järadekkölcsön-kötvenyekböl ällt, amely azonban 1920 novemberéig nem volt felmondható, így voltaképpen a járadékkötvény és a hat év múlva esedékes pénztárjegy kombinációjának volt tekinthető. Az első kibocsátás sikere messze meghaladta a szakemberek előzetes várakozásait is, néhány nap leforgása alatt 1,2 milliárd koronás bevételt hozott a költségvetésnek. A váratlan sikernek több oka is volt. A kötvények tiszta kamatozása jelentősen meghaladta a kamatláb háború előtt szokásos magasságát, még a szintén igen előnyös németországi kibocsátásét is. A Monarchia pénzügyi kormányzata a jegyzési kedvet akarta felkelteni ezen a módon, hiszen államadóssági címleteket első ízben vezettek be a közönség számára. A kötvények adó- és illetékmentesek voltak. A kisebb megtakarítások felett rendelkezők bevonása érdekében 50 korona volt a legkisebb jegyezhető címlet, és részletfizetésre is mód nyílt." Rendkívül sikeres és hatásos volt a propaganda is. A hadikölcsön népszerűsítésében részt vett az egész magyar közélet, egyházi és világi méltóságok, a gazdasági érdekképviseletek, társadalmi egyesületek. A kormánypárti és ellenzéki politikusok egyaránt a hadikölcsönök jegyzése mellett agitáltak. A hadikölcsön-propaganda azokat a kisbefektetőket vette célba, akik korábban idegenkedtek az állami értékpapírok vásárlásától, és pénzüket otthon vagy takarékbetétben tartották. Egyaránt szólt a pénztulajdonosok szívéhez (a hadikölcsön bevételéből a fronton lévő hozzátartozóik szenvedéseit enyhíthetik), hazafias érzelmeihez (most honfiúi/honleányi kötelesség az aláírás) és racionálisan számító értelméhez (államilag garantált, biztos befektetés, kiemelkedően magas kamatozással). A kincstári kiskáté szerint az „Önfenntartas ösztöne követeli tőlünk, hogy mindenünket áldozzuk fel a hazánkért, hiszen ha a haza elvész, mindenünk vele pusztul. A magyar állam most nem kíván fiaitól oly messze menő áldozatot, csak azt kéri, hogy mindazok, akik anyagi eszközökkel rendelkeznek, bocsássák azt kölcsönképpen az ország rendelkezésére. [...] Aki a hadikölcsönre tőle telhetőleg nem jegyez, bár módjában van: hazafiatlanul viselkedik, bűnt követ el maga és hozzátartozói ellen és emellett oktalanul is cselekszik, mert páratlanul kedvező tőkeelhelyezési alkalmat szalaszt el." Az I. világháború totális háború volt, amely minden mobilizálható erőforrást felemésztett, a hátországot is bekapcsolta a háborúba, és a civil lakosságot is mozgósította. A hadikölcsön- propaganda a lakosság legszélesebb rétegeit vonta be a háborús diskurzusba, elfogadtatta azt, hogy valamilyen formában az otthon maradottaknak is részt kell venniük a háborúban, ha 2° Popovics 1926: 56.; Teleszky 1927: 255-257. a MNL OL K 269 368 tétel. A harmadik magyar hadikölcsön kérdésekben és feleletekben.