Page 81 [81]
Állami pénzpolitika Magyarországon + 79
történetében teljesen új jelenség volt, hogy a kormány közvetlenül a lakos¬
säghoz fordult. Az elsö hadikölcsön 6%-os, adömentes järadekkölcsön-köt¬
venyekböl ällt, amely azonban 1920 novemberéig nem volt felmondható,
így voltaképpen a járadékkötvény és a hat év múlva esedékes pénztárjegy
kombinációjának volt tekinthető. Az első kibocsátás sikere messze megha¬
ladta a szakemberek előzetes várakozásait is, néhány nap leforgása alatt 1,2
milliárd koronás bevételt hozott a költségvetésnek. A váratlan sikernek több
oka is volt. A kötvények tiszta kamatozása jelentősen meghaladta a kamatláb
háború előtt szokásos magasságát, még a szintén igen előnyös németországi
kibocsátásét is. A Monarchia pénzügyi kormányzata a jegyzési kedvet akarta
felkelteni ezen a módon, hiszen államadóssági címleteket első ízben vezettek
be a közönség számára. A kötvények adó- és illetékmentesek voltak. A kisebb
megtakarítások felett rendelkezők bevonása érdekében 50 korona volt a leg¬
kisebb jegyezhető címlet, és részletfizetésre is mód nyílt."
Rendkívül sikeres és hatásos volt a propaganda is. A hadikölcsön népsze¬
rűsítésében részt vett az egész magyar közélet, egyházi és világi méltóságok,
a gazdasági érdekképviseletek, társadalmi egyesületek. A kormánypárti és
ellenzéki politikusok egyaránt a hadikölcsönök jegyzése mellett agitáltak.
A hadikölcsön-propaganda azokat a kisbefektetőket vette célba, akik koráb¬
ban idegenkedtek az állami értékpapírok vásárlásától, és pénzüket otthon
vagy takarékbetétben tartották. Egyaránt szólt a pénztulajdonosok szívé¬
hez (a hadikölcsön bevételéből a fronton lévő hozzátartozóik szenvedéseit
enyhíthetik), hazafias érzelmeihez (most honfiúi/honleányi kötelesség az
aláírás) és racionálisan számító értelméhez (államilag garantált, biztos be¬
fektetés, kiemelkedően magas kamatozással). A kincstári kiskáté szerint az
„Önfenntartas ösztöne követeli tőlünk, hogy mindenünket áldozzuk fel a ha¬
zánkért, hiszen ha a haza elvész, mindenünk vele pusztul. A magyar állam
most nem kíván fiaitól oly messze menő áldozatot, csak azt kéri, hogy mind¬
azok, akik anyagi eszközökkel rendelkeznek, bocsássák azt kölcsönképpen az
ország rendelkezésére. [...] Aki a hadikölcsönre tőle telhetőleg nem jegyez, bár
módjában van: hazafiatlanul viselkedik, bűnt követ el maga és hozzátartozói
ellen és emellett oktalanul is cselekszik, mert páratlanul kedvező tőkeelhelye¬
zési alkalmat szalaszt el."
Az I. világháború totális háború volt, amely minden mobilizálható erő¬
forrást felemésztett, a hátországot is bekapcsolta a háborúba, és a civil la¬
kosságot is mozgósította. A hadikölcsön- propaganda a lakosság legszélesebb
rétegeit vonta be a háborús diskurzusba, elfogadtatta azt, hogy valamilyen
formában az otthon maradottaknak is részt kell venniük a háborúban, ha
2° Popovics 1926: 56.; Teleszky 1927: 255-257.
a MNL OL K 269 368 tétel. A harmadik magyar hadikölcsön kérdésekben és feleletekben.