Seite 77 [77]
Állami pénzpolitika Magyarországon e 75
polását célzó 1916. évi XXIX. törvénycikk. A törvény szövege is rendkívül sok
kibúvót hagyott, az a tény, hogy csak a többlethasznot kívánta megadóztatni,
lehetővé tette, hogy igen nagy jövedelmeket vonjanak ki az adózás alól."
A jövedelem- és a vagyonadó bevezetésével Magyarország áttért a mo¬
dern személyes adóztatás rendszerére. Nagy-Britanniában és az Amerikai
Egyesült Államokban a személyi jövedelemadó már az I. világháború alatt is
fontos pénzforrást jelentett az államháztartásnak, Magyarországon azonban
sem a jövedelem-, sem a vagyonadó nem szolgáltatott jelentős bevételeket,
a háborús években még nem éreztették igazán hatásukat a pénzügyi ered¬
ményekben." Teleszky János ezzel magyarázta: , Ezeknek az adónemeknek
a befizetési eredményei [...] nemcsak a lakosság adófizetési készségének nagy
hiányosságát, de azt is tanúsítják, hogy az adóigazgatás, különösen a háború
utolsó éveiben, a reá háruló feladatokkal jól megbirkózni képes többé már nem
volt [...] a kivetett adónak jelentős része a jogorvoslati eljárás során törlésbe
került."
A Tisza-kormányt felváltó kabinetek érdemben már nem foglalkoztak a
bevételi politikával, Wekerle Sándor pénzügyminiszter adóemeléssel kapcso¬
latos javaslatai heves ellenállást váltottak ki a parlamentben.
A háborús költségvetések
Az állam felelős pénzügyi gazdálkodását nagymértékben akadályozta, hogy
a háború alatt nem készült új költségvetés, hanem az utolsó, 1914/15. évi ál¬
lami költségvetési törvény érvényét terjesztették ki - a rendszeresen elfoga¬
dott felhatalmazási törvényekkel (indemnitás) - a háború egész tartamára.
A háború esetére szóló kivételes intézkedésekről rendelkező, 1912. évi LXIII.
törvény 16. és 17. paragrafusa biztosított általános törvényes felhatalmazást a
kormánynak a kiadások fedezésére. Egyes esetekben a kormány külön felha¬
talmazást kapott a képviselőháztól, például a közalkalmazottak illetményé¬
nek emelése ügyében."
8 Teleszky 1927: 296-297.
14 Pogány 1993a: 352—354.
% Teleszky 1927: 171.
A 16. § értelmében: , A ministerium a magánjogi követelések érvényesítése tekintetében — ideértve a
váltókövetelések érvényesítését is — továbbá a polgári peres és nem peres eljárás és általában a polgári
igazságszolgáltatás, végül a jegybank ügyvitele tekintetében rendkívüli intézkedéseket tehet és e végből
a fennálló törvényektől eltérő rendelkezéseket is állapíthat meg." A 17. § pedig kimondta: „A ministeri¬
um felhatalmaztatik, hogy a hadi szükségletek fedezésére szükséges összegeket addig, a míg azok a tör¬
vényhozás útján meg nem állapíttatnak, az elkerülhetetlen szükség mérvéig előlegezhesse és azok meg¬
szervezése iránt hitelművelet útján intézkedhessék". 1912. évi LXIII. törvénycikk; Teleszky 1927: 67.