Page 76 [76]
OCR
74 s A nagy háborútól a nagy válságig finanszírozhatatlanság okán nem kerülhet sor nagyobb méretű háborúkra. Mindennek következtében az első években a kormányok nehezen szánták rá magukat a fiskális politika radikálisabb módosítására, az adók emelésére. Magyarország helyzete annyiban tért csak el a többitől, hogy rendkívül alacsony volt a rendes bevételek részaránya a háborús kiadások fedezésében. Nagy-Britannia a háborús költségek 2890-át, az USA pedig egyharmadát adóbevételekből finanszírozta, más hadviselő országokban azonban nem sikerült ilyen magas arányt elérni." Teleszky János számításai szerint Magyarország 32,7 milliárd koronát kitevő háborús kiadásaiból mindössze 1,7 milliárd koronára nyújtottak az állami bevételek fedezetet, ami a háborús kiadásoknak mindössze 5,290-át jelentette. A háborúval járó költségek 94,8%-ät tehät hitel finanszírozta. A kiadások 53%-ät hadikölcsönkötvenyek kibocsätäsäval, 31,590-át a jegybanktól felvett hitelekkel, 5,296-át a kereskedelmi bankok kölcsönei révén, míg a többi 5,190-ot külföldi kölcsönök segítségével fedezték." Az adóterhek emelését a belpolitikai feszültségek is akadályozták; a kormány ugyanis nem szívesen kockáztatta az ellenzéki pártok támogatásának elvesztését a háború első időszakában. Az adóbevételek így sem a kiadások növekedésével, sem pedig az előrehaladó árszínvonal-emelkedés ütemével nem tartottak lépést. Ennek részben az elavult magyar adórendszer volt a magyarázata; 1917-ig a bevételekben domináns része volt a rugalmatlan, alig növelhető tételeknek, a monopóliumokból, jövedékekből, illetékekből és az állami üzemekből származó bevételeknek. A Tisza-kormány az adóemeléssel szemben mutatkozó nagy ellenállás miatt inkább új adóféléket vezetett be, mintsem a régiek emelésével igyekezett volna a bevételeket fokozni. A világháború alatt vezették be a jövedelemadót Magyarországon. Az ebből befolyó bevételt azonban eleve csökkentette, hogy az adót kismértékű progresszivitás jellemezte, a legalacsonyabb kulcs 3, a legmagasabb 596 volt, és csak a kiemelkedően magas jövedelmeket terhelte, a közalkalmazottak vagy a katonatisztek például nagyon ritkán értek el ilyen magas jövedelmet." 1916-ban a fokozódó gazdasági nehézségek hatására terjesztette a kormány a parlament elé a vagyonadóról és a hadinyereség-adóról szóló törvényeket. Teleszky János pénzügyminiszter célja az volt, hogy az új adókból befolyó összegekből legalább az államadósságok utáni kamatszolgálatot fedezni tudják.? Különösen rossz konstrukciónak bizonyult a hadinyereségek megcsaHoltfrerich 1986: 108—109. 9 Hardach 1987: 165.; Eichengreen 1992a: 76-77. 1 Teleszky 1927: 418. n 1909. évi X. törvénycikk; 1914. évi XLVI. törvénycikk; 1916. évi XXVI. törvénycikk; Pogány 2012; Teleszky 1927: 284—285.; Kövér 1992b: 754-755.; Katus 2007: 85. » Az 1916. mäjus 29-i minisztertanäcsi üles jegyzökönyve. In: Ivanyi 1960: 225-228.; Teleszky 1927: 289-290., 291.; 1916. évi XXXII. torvénycikk; Pogany 2012.
