Page 76 [76]
74 s A nagy háborútól a nagy válságig
finanszírozhatatlanság okán nem kerülhet sor nagyobb méretű háborúkra.
Mindennek következtében az első években a kormányok nehezen szánták
rá magukat a fiskális politika radikálisabb módosítására, az adók emelésére.
Magyarország helyzete annyiban tért csak el a többitől, hogy rendkívül
alacsony volt a rendes bevételek részaránya a háborús kiadások fedezésében.
Nagy-Britannia a háborús költségek 2890-át, az USA pedig egyharmadát adó¬
bevételekből finanszírozta, más hadviselő országokban azonban nem sikerült
ilyen magas arányt elérni." Teleszky János számításai szerint Magyarország
32,7 milliárd koronát kitevő háborús kiadásaiból mindössze 1,7 milliárd ko¬
ronára nyújtottak az állami bevételek fedezetet, ami a háborús kiadásoknak
mindössze 5,290-át jelentette. A háborúval járó költségek 94,8%-ät tehät hi¬
tel finanszírozta. A kiadások 53%-ät hadikölcsönkötvenyek kibocsätäsäval,
31,590-át a jegybanktól felvett hitelekkel, 5,296-át a kereskedelmi bankok köl¬
csönei révén, míg a többi 5,190-ot külföldi kölcsönök segítségével fedezték."
Az adóterhek emelését a belpolitikai feszültségek is akadályozták; a kor¬
mány ugyanis nem szívesen kockáztatta az ellenzéki pártok támogatásának
elvesztését a háború első időszakában. Az adóbevételek így sem a kiadások
növekedésével, sem pedig az előrehaladó árszínvonal-emelkedés ütemével
nem tartottak lépést. Ennek részben az elavult magyar adórendszer volt a
magyarázata; 1917-ig a bevételekben domináns része volt a rugalmatlan, alig
növelhető tételeknek, a monopóliumokból, jövedékekből, illetékekből és az
állami üzemekből származó bevételeknek. A Tisza-kormány az adóemeléssel
szemben mutatkozó nagy ellenállás miatt inkább új adóféléket vezetett be,
mintsem a régiek emelésével igyekezett volna a bevételeket fokozni.
A világháború alatt vezették be a jövedelemadót Magyarországon. Az
ebből befolyó bevételt azonban eleve csökkentette, hogy az adót kismértékű
progresszivitás jellemezte, a legalacsonyabb kulcs 3, a legmagasabb 596 volt,
és csak a kiemelkedően magas jövedelmeket terhelte, a közalkalmazottak
vagy a katonatisztek például nagyon ritkán értek el ilyen magas jövedelmet."
1916-ban a fokozódó gazdasági nehézségek hatására terjesztette a kormány
a parlament elé a vagyonadóról és a hadinyereség-adóról szóló törvényeket.
Teleszky János pénzügyminiszter célja az volt, hogy az új adókból befolyó
összegekből legalább az államadósságok utáni kamatszolgálatot fedezni tud¬
ják.? Különösen rossz konstrukciónak bizonyult a hadinyereségek megcsa¬
Holtfrerich 1986: 108—109.
9 Hardach 1987: 165.; Eichengreen 1992a: 76-77.
1 Teleszky 1927: 418.
n 1909. évi X. törvénycikk; 1914. évi XLVI. törvénycikk; 1916. évi XXVI. törvénycikk; Pogány 2012; Te¬
leszky 1927: 284—285.; Kövér 1992b: 754-755.; Katus 2007: 85.
» Az 1916. mäjus 29-i minisztertanäcsi üles jegyzökönyve. In: Ivanyi 1960: 225-228.; Teleszky 1927:
289-290., 291.; 1916. évi XXXII. torvénycikk; Pogany 2012.