Oldal 73 [73]
OCR
ÁLLAMI PÉNZPOLITIKA MAGYARORSZÁGON AZ INELÁCIÓ ÉS A PÉNZÜGYI STABILIZÁCIÓ KÖZÖTT (1918—1924) 1920 után a magyar kormányoknak számos kérdés okozhatott komoly fejfájást; ezek egy jelentős része az ország pénzügyi helyzetével volt kapcsolatos. Az egyik súlyos gondot a korona fokozódó elértéktelenedése okozta. A világháború kitörését követően infláció alakult ki, a belföldi árszínvonal tartós és jelentős mértékű emelkedését elsősorban a világháború finanszírozásának módja, az állam súlyos eladósodása váltotta ki. A háború óriási költségei felduzzasztották az államháztartás kiadásait, és egyre növekvő deficitet eredményeztek. A hadigazdaság súlyos működési zavarai, a súlyos élelmiszer- és nyersanyaghiány is hozzájárult a pénz növekvő elértéktelenedéséhez. A drágulás felgyorsult a háborút követően, 1922 nyarától már hiperinfláció alakult ki, ami egyszerre fenyegette a gazdaság működőképességét és a törékeny szociális békét. A tanulmány egyik fontos célja annak igazolása, hogy az 1919 őszétől hivatalba lépő pénzügyminiszterek mindegyike megpróbálkozott az inflációs folyamat megállításával. A források alapján nem támasztható alá az az elterjedt nézet, hogy a kormányok szándékosan gerjesztették az inflációt a világháború után. Az egyre gyorsuló drágulás megállításához elengedhetetlen volt az államháztartás egyensúlyának megteremtése, a bevételek növelése. Az állami pénzügyek rendbetétele a belső konszolidáció egyik legfontosabb kérdése lett a Teleki- és a Bethlen-kormány számára egyaránt, ugyanakkor ennek végrehajtása számos külső és belső akadályba ütközött. A kormányokra várt a békeszerződés pénzügyi rendelkezéseinek a végrehajtása is, az önálló pénz és jegybank létrehozása, a jóvátételi terhek törlesztése. A trianoni béke számos pénzügyi kötelezettséget rótt Magyarországra, ugyanakkor ezek pontos meghatározására csak évekkel később, gyakran hosszas tárgyalásokat követően került sor. Mindez a pénz fokozódó elértéktelenedésével társulva nagymértékben megnehezítette a tisztánlátást, a hosszabb távra való tervezést. A tanulmány az államháztartás helyzetét és a költségvetési egyensúly helyreállítására tett kísérleteket elemzi részletesebben. 1 Példaul: Berend-Ranki 1966: 80-81.
