Oldal 73 [73]
ÁLLAMI PÉNZPOLITIKA
MAGYARORSZÁGON
AZ INELÁCIÓ ÉS A PÉNZÜGYI STABILIZÁCIÓ
KÖZÖTT (1918—1924)
1920 után a magyar kormányoknak számos kérdés okozhatott komoly fejfá¬
jást; ezek egy jelentős része az ország pénzügyi helyzetével volt kapcsolatos.
Az egyik súlyos gondot a korona fokozódó elértéktelenedése okozta. A vi¬
lágháború kitörését követően infláció alakult ki, a belföldi árszínvonal tartós
és jelentős mértékű emelkedését elsősorban a világháború finanszírozásának
módja, az állam súlyos eladósodása váltotta ki. A háború óriási költségei fel¬
duzzasztották az államháztartás kiadásait, és egyre növekvő deficitet ered¬
ményeztek. A hadigazdaság súlyos működési zavarai, a súlyos élelmiszer- és
nyersanyaghiány is hozzájárult a pénz növekvő elértéktelenedéséhez. A drá¬
gulás felgyorsult a háborút követően, 1922 nyarától már hiperinfláció alakult
ki, ami egyszerre fenyegette a gazdaság működőképességét és a törékeny szo¬
ciális békét. A tanulmány egyik fontos célja annak igazolása, hogy az 1919
őszétől hivatalba lépő pénzügyminiszterek mindegyike megpróbálkozott az
inflációs folyamat megállításával. A források alapján nem támasztható alá az
az elterjedt nézet, hogy a kormányok szándékosan gerjesztették az inflációt
a világháború után.
Az egyre gyorsuló drágulás megállításához elengedhetetlen volt az ál¬
lamháztartás egyensúlyának megteremtése, a bevételek növelése. Az állami
pénzügyek rendbetétele a belső konszolidáció egyik legfontosabb kérdése lett
a Teleki- és a Bethlen-kormány számára egyaránt, ugyanakkor ennek vég¬
rehajtása számos külső és belső akadályba ütközött. A kormányokra várt a
békeszerződés pénzügyi rendelkezéseinek a végrehajtása is, az önálló pénz
és jegybank létrehozása, a jóvátételi terhek törlesztése. A trianoni béke szá¬
mos pénzügyi kötelezettséget rótt Magyarországra, ugyanakkor ezek pontos
meghatározására csak évekkel később, gyakran hosszas tárgyalásokat köve¬
tően került sor. Mindez a pénz fokozódó elértéktelenedésével társulva nagy¬
mértékben megnehezítette a tisztánlátást, a hosszabb távra való tervezést.
A tanulmány az államháztartás helyzetét és a költségvetési egyensúly helyre¬
állítására tett kísérleteket elemzi részletesebben.
1 Példaul: Berend-Ranki 1966: 80-81.