Page 61 [61]
Ikerválság vagy többszörös pénzügyi válság? e 59
hetőségek vagy nagyobb arányú betétfelmondás, hitelkivonás esetén súlyos
gondok, likviditási problémák, bankrohamok léphettek fel. A bank ilyenkor
kettős nyomás alá került, hiszen a hosszú lejáratra kihelyezett kölcsöneit nem
tudta visszahívni, és a saját adósságait sem volt képes törleszteni. Gazdasá¬
gi recesszió esetén mindezt súlyosbította, hogy a válság következményeivel
küzdő iparvállalatok gyakran fizetésképtelenek lettek, a befagyott hitelek pe¬
dig tovább növelték a bank sérülékenységét.
A közép-európai bankválság kirobbanása
A CA fizetésképtelenségének bejelentése a bankok elleni rohamhoz, tömeges
betétkivonáshoz vezetett." A CA az első négy nap alatt elveszítette betétei¬
nek egynegyedét, három hét alatt pedig a felét. A betétesek rohama átterjedt
a többi bankra is, a takarékpénztaraknak a betéteik 18%-at kellett vissza¬
fizetniük, az osztrák pénzintézeti betétállomány pedig a felére csökkent."
A CA összeomlása általános bizalmi krízist, egyre mélyülő pénzügyi válsá¬
got okozott Ausztriában. Gyorsan emelkedett a pénzforgalom, a pénztömeg
heti 19,496-kal nőtt május második felében.? Aggodalomra adott okot az ál¬
lamháztartás helyzete is, hiszen 1931-re a CA veszteségeire adott garancia
nélkül is 150 milliós hiány szerepelt a költségvetésben. A pénzpiaci válság
enyhítése óriási összegeket emésztett fel; 1925-1936 között összesen 1137
millió schillinget fordított az állam és a jegybank a bankválság kezelésére.
A jegybankpolitika is megváltozott, a központi bank — megsértve az alap¬
szabályzatát — nagy összegekben számítolt le nem áruforgalomból származó
fináncváltókat a CA és más pénzintézetek életben tartása érdekében. 1930¬
ban meg 65% volt az äruvältök aränya a vältötärcäban, 1931-ben ez 17%-ra
csökkent." Mindezek olyan jelzések voltak, amelyek megingatták a pénzügyi
politikába vetett bizalmat, és további betétkivonáshoz, a schilling külföldi
valutára való konvertálásához, a válság elmélyüléséhez vezetett.
1931 augusztusában a folytatódó tőkekivonás hatására az osztrák jegy¬
bank külföldi valuta- és devizatartalékai kritikus szintre süllyedtek." 1931.
szeptember 21-én a font leértékelésekor egybehívott osztrák minisztertanácsi
ülésen az Osztrák Nemzeti Bank elnöke, Richard Reisch bejelentette, hogy
az ONB nem tudja a schillinget tovább a paritáson tartani. Bár a schilling
leértékelődését hivatalosan nem ismerték el, a jegybank nem rendelkezett
10 . A bank összeomlásának okairól: Marcus 2018.
4 Stiefel 1989: 28.
2 Schubert 1994: 489-490.
#3 Weber 2008: 95.; Stiefel 1988: 303-304.
44 OeNB BHA I/4/b. 1931. augusztus 28. Kernbauer 1991: 323.