Oldal 60 [60]
OCR
58 e A nagy háborútól a nagy válságig 2. grafikon: A magyarországi pénzintézetek külföldi rövid lejáratú tartozásai, 1927-1938, ezer pengő 600000 500000 CT \ 400000 — Összes rövid lejáratú banki / \ N tartozäs _ ne 4 na / ~ 4 x \ ? = = = Bankok révid lejáratú 300000 ~ é \ CR ais oe \ tarozásainak és követeléseinek 7 * ; = egyenlege Na x \ 7 200000 + sz MNB érckészlete ~ ~ s 100000 0 1927 19281929 193019311932 1933 19341935 193619371938 Forrás: a Magyar Statisztikai Évkönyv megfelelő kötetei; A Magyar Nemzeti Bank Kôzgyüléséinek rendes évi ülései, 1925-1939, az MNB kiadäsa, Budapest A pénzügyi stabilizációt követően megkezdődött nagyarányú tőkeimport főként rövid lejáratú forrásokat mobilizált; már 1925—1926-ban sokan aggasztónak tartották a túlzott eladósodást Bécsben és Budapesten. Az aranystandard játékszabályai, a külső egyensúly fenntartásának szükséglete folyamatos tőkeimportot tett szükségessé, ez pedig magas jegybanki kamatlábakat követelt, a külső finanszírozási források azonban igen gyakran csak rövid lejáratú formában álltak rendelkezésre. A magas belföldi kamatlábak miatt a bankoknak is érdemesebb volt az olcsóbb külföldi forrásokat igénybe venniük. A nagy kamatlábkülönbséget mutatja, hogy az osztrák leszámítolási ráta 1096 volt, miközben osztrák bankok 696-on tudtak külföldön hitelt felvenni 1925-1929 között." A rövid lejáratú forrásokat (folyószámlákon elhelyezett betéteket) a hiteligénylők szükségleteinek megfelelően gyakran hosszú lejáratra helyezték ki, beruházásokat finanszíroztak belőlük. Az eszközök és források eltérő lejárati szerkezete? jelentős kockázatot jelentett, ugyanis csökkenő hitelfelvételi le# Schubert 1991: 45. # A kereskedelmi bankok számára speciális kockázatot jelent az eszközeik és forrásaik eltérő lejárati struktúrája. A bankok a látra szóló és a rövid lejáratú forrásokat rövid és hosszú lejáratú hitelekként helyezik ki, amelyek a lejáratuk előtt nem hívhatók vissza. A bankok ezért a kötelezettségeiknek nem tudnak eleget tenni a források szokottnál nagyobb mérvű visszahívása esetén. Pete 1996: 42.
