Page 57 [57]
Ikerválság vagy többszörös pénzügyi válság? e 55
kozóban volt. Az MNB a genfi szanálás szigorú kikötései értelmében nem
hitelezhetett a kormánynak, amely 1930 után már külföldön sem jutott for¬
rásokhoz.
Ausztriában már 1928-tól deficit jelentkezett. A magas nyugdíjterhek,
a megörökölt birodalmi hivatalnokállomány költséges leépítése, valamint
a jóléti kiadások növekedése Bécsben is komoly fejtörést okozott. A pénzügyi
stabilizáció során magasan megszabott adók eleinte biztosították a növekvő
kiadások fedezetet. 1923-1929 között a szövetsegi kiadäsok 88%-kal emel¬
kedtek, és az éves GNP 6,1%-äröl 9,1%-ära nöttek. A kibocsätäs csökkenese
és a zsugorodó adóbevétel viszont az államháztartás hiányának emelkedését
okozta, amit a pénzügyi válság terhei megsokszoroztak. Egyedül a Credit¬
Anstalt megmentésére az osztrák GNP 996-át fordították." Az osztrák kor¬
mányok nagyvonalú költekezését, a későn elkezdett takarékoskodást Alexan¬
der Spitzmüller, a Monarchia egykori jegybankelnöke és pénzügyminisztere
is nehezményezte a II. világháború után megjelent visszaemlékezéseiben.?
Sorozatos bankválságok
A magyar bankrendszerben már a pénzügyi válság kitörése előtt komoly
problémák jelentkeztek, több patinás intézmény arra kényszerült, hogy vég¬
leg bezárja kapuit." A pénzpiac romló helyzetét jelezték a mérlegadatok is;
a pénzintézetek likviditási hányadosai jelentősen elmaradtak az I. világhá¬
ború előttiektől. A saját tőke aránya a mérlegfőösszeghez az I. világháború
előtti években 16-17906 körül alakult Magyarországon (Horvát-Szlavónor¬
szág nélküly: valójában már ekkor is elmaradt a korban kívánatosnak tartott
25-309-os aránytól. A hiperinfláció alatt azonban kirívóan alacsony szintre
süllyedt, nem érte el még a 1096-ot sem. A ráta értéke 1925-ben volt a legma¬
gasabb: 2090, amit azonban főként annak tulajdoníthatunk, hogy a bankok
az aranymérlegeikben gyakran a valósnál kedvezőbbnek akarták láttatni a
tőkehelyzetüket; a felértékelési mérlegek gyakran , kreatív könyveléssel" ké¬
szültek. A likviditási arány a 20-as évek második felében fokozatosan csök¬
kent, a válság alatt már alig haladta meg a 10%-ot (11-13%), és ezen a szinten
maradt 1938-ig (1. grafikon).
#4 BECA OV33/79. Strictly Confidential, Report on the Budget and Exchequer Position of Hungary by
Mr. Per Jacobsson, April 1931.
25 James 2001: 56-57.
2% Spitzmüller 1955: 356.
7 MNL OL Filmtär, Z 6 1929. augusztus 30., 1930. januär 4.; Kôvér 1987: 60-61; Szädeczky-Kardoss
1928: 53.
»® Varga 1928: 450-451., 459.; Szädeczky 1928: 77-79., 86-90.; Spitzmüller 1955: 358-359.