Oldal 52 [52]
50 e A nagy háborútól a nagy válságig
terjedő, súlyos, összetett krízist is hozott magával. 1931 tavaszán és nyarán
a pénzintézetek komoly likviditási és szolvenciazavaraival " párhuzamosan
fiskalis-, valuta- és addssagvalsag is jelentkezett, (kettdés) ikervalsagok helyett
tehát négyes ikerválságok, illetve sokszoros válságok bontakoztak ki a térség¬
ben. Schnabel szerint Németországban klasszikus ikerválság volt 1931-ben."
Ritschl és Sarferaz az 1931. évi német pénzügyi válságot alapjában külső
adósság- és jóvátételi válságként értelmezte." Harold James szerint pedig Né¬
metországban, Ausztriában és Magyarországon hármas ikerkrízis jött létre:
5 Az osztrák válság bankválságként indult, amelyből valuta- és államháztartá¬
si válság lett. Magyarországon a fiskális krízis indította be a valutapánikot és
a bankválságot. Németországban pedig egybeesett a fiskális és a bankválság,
amely valutaválságot generált."
A sokszoros válság egyes elemei párhuzamosan, de egymástól nem füg¬
getlenül jöttek létre, egymás hatásait kölcsönösen felerősítették. A pénzügyi
válság nem hirtelen alakult ki, sokszor már évekkel a nagy válság jelentkezé¬
se előtt kimutatható a gazdasági instabilitás számos eleme. A lokális és glo¬
bális tényezők egyaránt fontos szerepet játszottak a válság elmélyülésében; a
szakirodalom már korábban bemutatta, hogy az USA-ból kiinduló deflációs
spirál miként hatott az európai országok gazdaságára, újabban pedig azt is
igazolta, hogy a német, illetve közép-európai bank- és adósságválságok mi¬
lyen súlyos következményekkel jártak az USA és Nagy-Britannia pénzügyi
stabilitására."
Magyarország esetében különösen nem lenne szerencsés a pénzügyi vál¬
ságot a bankok megrohanására vagy a bankpánikra szűkíteni, mivel itt nem
került sor olyan látványos tömegjelenetekre a bankok bejárata előtt, mint
Berlinben vagy az USA több városában. Magyarországon ugyanis sikerült
a kormányzatnak és a jegybanknak olyannyira titokban tartania a bank¬
rendszer súlyos strukturális gyengeségét és megrendülését, hogy nemcsak a
bankpánikot sikerült idejében megfékezni, de még jórészt a mai kutatók sem
tudnak arról, mi is történt a pénzintézetek zárt kapui mögött."
A bankok esetében a fizetőképesség két fajtáját szokták megkülönböztetni: a likviditás az azonna¬
li fizetőképességet jelenti, amikor a bank a vele szembeni követeléseknek rögtön eleget tud tenni.
A szolvencia pedig a mindenkori fizetőképességet, vagyis azt, hogy a bank követeléseinek értéke
meghaladja a bank kötelezettségeinek értékét. Botos 2013. A két fogalom különbségéről részleteseb¬
ben: Krümmel 1980: 47—54.
7 Schnabel 2004.
Ritschl-Sarferaz 2014: 351.
9 James 2001: 53.
10 Eichengreen 1992a; Ritschl 2013: 111-139.; Ritschl-Sarferaz 2014; Accominotti 2012.
n A sajtó fölötti jól működő kontroll következtében a magyar lapok nem számoltak be a bankok sú¬
lyos inszolvenciájáról, a tömeges betétkivonásról. A holland lapok (az Allgemeine Handelsblatt és a
Rotterdamsche Courant) arról írtak, hogy a magyar sajtóban tilos publikálni azt a hírt, hogy a Ma¬
gyar Általános Hitelbank részvénytöbbségét a magyar állam átvette. MOL PM K 256 5348. doboz,