Page 49 [49]
A nagy válság nagy magyarázatai s 47
reskedelmi volumen általános hanyatlása a piac- és az áruszerkezet változá¬
sával járt együtt. Nagy-Britannia elveszítette fontos exportpiacait, és folyó
fizetési mérlege is passzív lett. Németország szintén tartós importtöbblettel
rendelkezett, nemcsak a hiperinfläciös idöszakban, de a "20-as évek többi
részében is. A világgazdasági válság hatására gyorsan hanyatlott a nemzet¬
közi kereskedelem, és a 30-as évek második felében sem állt helyre a nem¬
zetközi áruforgalom volumene, a gazdaságok nyitottsága alacsonyabb szintre
zuhant, mint bármikor a 19. század közepe óta: protekcionizmus, kötött de¬
vizagazdálkodás és kereskedelmi blokkok kialakulása jellemezte a válságot
követően az európai külkereskedelem helyzetét.
Az I. világháború előtt a pénz- és tőkepiacok működésébe csak a legrit¬
kább esetben avatkoztak bele a kormányok, és az 1870-es évek után kialakuló
klasszikus aranystandard idején a központi bankok közötti kooperáció a kül¬
politikai feszültségek esetén sem szünetelt. Mindez drámaian megváltozott a
világháború hatására. Mindkét hadviselő oldal megsemmisítő jóvátételt ter¬
vezett már a világháború alatt. Ennek előképét abban a kíméletlen pénzügyi
kizsákmányolásban látják a szerzők, amelyet Németország a megszállt Bel¬
giumban gyakorolt, és ami később is a pénzügyi hadviselés modelljeül szol¬
gált. A német kormány nagyszabású területi változásokat és Európa etnikai
megtisztítását tervezte a világháború alatt. Mindezek fényében a világháború
utáni fegyverszüneti feltételek már nem is tűntek annyira radikálisnak, mint
első látásra - írják a szerzők. Az 1919-1932 közötti időszakot beárnyékolta a
német jóvátétel feletti harc, illetve a szövetségesek közötti világháborús köl¬
csönök kérdése.
A nagy válság iránt nem csökken az érdeklődés a kirobbanása óta eltelt év¬
tizedekben. Napjaink súlyos világválsága pedig új kérdéseket és vizsgálati
szempontokat adott az elemzéshez. A nagy válság kutatása jelentős hatást
gyakorolt a gazdaságtörténet és a közgazdaság-tudomány fejlődésére is.
A válság mai kezeléséhez gyakran a múltban keresik a megfelelő eszközö¬
ket, a fiskális és a monetáris politika hatékonyságának tényezőit, az érveket
annak eldöntéséhez, hogy a megszorítások vagy a keresletélénkítés, a mun¬
kahelyteremtés jelenti-e a kiutat; sőt, a jóléti állam és a fogyasztói társada¬
lom hosszú távú gazdasági következményeit is jól vizsgálhatjuk a "30-as évek
drámai történései alapján. A válság tapasztalatai talán abban is segíthetnek,