Page 45 [45]
OCR
A nagy válság nagy magyarázatai + 43 szély.? A bérek túlzott magasságáról szóló tételt sem fogadták el, Holtfrerich szerint Borchardt rosszul számolt, és téves adatokat közölt a munkájában: vitatta az alacsony termelékenységet és a magas reálbéreket a "20-as évek Németorszagaban.*° Hans-Joachim Voth egyetértett azzal, hogy a beruhazasok szintje jelentösen csökkent a "20-as években: míg a császári Németorszagban 16%-os volt a beruházási ráta, a weimari időszakban ez alig érte el a 10,5%-ot. Szerinte azonban ezt nem a magas reálbérek, hanem a magas kamatok okozták, ami a nagyarányú tőkeimportnak és a Reichsbank (a német jegybank) restriktív monetáris politikájának következménye volt. A magas kamatlábak szerepét korábban Holtfrerich is felvetette. Voth azzal sem értett egyet, hogy Németországban magas lett volna a válság előtt a munkanélküliség, szerinte ez 1928-ban mindössze 599-ot tett ki, ami alacsonyabb volt az 1925. évi szintnél, és Németországban gyorsabban nőtt a foglalkoztatottság ezekben az években, mint sok más európai országban." A vitának erős aktuálpolitikai hátteret adtak az olajválságot követő évek gazdaságpolitikai bizonytalanságai és a német jóléti állam fenntarthatóságával kapcsolatban ekkoriban felbukkanó kételyek." Borchardt több alkalommal is reagált a bírálatokra, és az ő álláspontját támogató írások is megjelentek." Jürgen von Kruedener szerint Holtfrerich figyelmen kívül hagyta a munkaadókat terhelő új társadalombiztosítási terheket."" Albrecht Ritschl pedig - aki Borchardt tanítványa volt a müncheni egyetemen - a munkabérekre vonatkozó számításokkal cáfolta Holtfrerich adatait és megállapításait, megkérdőjelezte az alkalmazott módszerek megbízhatóságát, bár maga is beismerte, hogy a megfelelő adatok hiánya miatt valószínűleg sosem sikerül majd megnyugtató választ adni és tudományos konszenzusra jutni a kérdésben." Tobias Straumann 2009-ben megjelent cikkében megalapozottnak találta Borchardt állításait az inflációs félelmekről. Több országra kiterjedő kutatásai azt igazolták, hogy korántsem csak Brüning tartott a devalváció inflációgerjesztő hatásától, hanem Európa-szerte károsnak gondolták azt a "30-as évek elején. Ritschl 2012-es tanulmanya (Reparations, Deficits, and Debt Default: the Great Depression in Germany) is Knut Borchardt allaspontjat igazolja. 5 Plumpe 1985: 343. 46 Holtfrerich 1984. 47 Voth 1995. 4 Ritschl 2001b. 4 Borchardt 1983; Borchardt 1990; Kruedener 1985; Ritschl 1990; Ritschl 2001b. 5° Kruedener 1985. 5: Ritschl 1990. 52 Straumann 2009.
