Az I. világháború öröksége a mindennapjaink része lett, anélkül, hogy tud¬
nánk róla. A háborús gazdaság egyik napjainkig élő takarékossági rend¬
szabálya a téli és a nyári óraátállítás, a modern marketing módszereit, gya¬
korlatát kidolgozó public relations pedig a háborús propaganda békésebb
verziójaként született meg a"20-as években az Egyesült Államokban. A hosz¬
szú fegyveres konfliktus, amely 1914 nyarától szembeállította egymással Eu¬
rópa országait, olyan következményekkel járt, amellyel nem számoltak sem
azok, akik elindították a világháborút, sem pedig a békerendszer megalkotói.
A háború következtében beállott változások ugyanis gyakran túlélték a fegy¬
verszünetet követő éveket, mélyrehatóan átalakították a gazdasági és a poli¬
tikai életet." A két világháború megroppantotta, hosszú időre visszavetette
Európa növekedését, gazdasági integrációját. A háborús pusztítás, a határok
átrajzolása pedig alapvetően megváltoztatta a korábbi regionális gazdasági
kereteket, az együttműködés kialakult formáit.
Az 1914-1945 közötti időszakot, amelyet Churchill nyomán sokan a má¬
sodik harmincéves háborúnak neveznek, a háború, a válság és a gazdasá¬
gi dezintegráció határozta meg. Európa kiszorult korábbi piacai egy részé¬
ről, elveszítette befektetései jó részét, megszűnt gazdasági dominanciája a
világgazdaságban, s ezt soha többé nem is nyerte vissza. A "20-as és "30-as
években az egykor egymással szembenálló országok közötti ellenségesség
továbbélése, az elemi kooperáció hiánya következtében nem tudtak norma¬
lizálódni a külpolitikai és külgazdasági kapcsolatok, ami a nagy gazdasági
válság kitörésekor megnehezítette, hogy együtt, egymást segítve találjanak
megoldást a bajokra. Az I. világháború öröksége volt a háborús jóvátételek és
adósságok körüli nemzetközi vita, a súlyos hiperinflációk a "20-as évek első
felében, majd az ezt követő mély gazdasági depresszió és a második világégés
egyaránt."