Oldal 27 [27]
A nagy háború hosszú árnyéka + 25
ben aranyszállítással segítette a bajba jutott jegybankokat abban, hogy egy¬
szerre tehessenek eleget az aranypénzrendszerből adódó kötelezettségeiknek,
és lássák el végső hitelezői szerepkörükből adódó feladataikat.
Az I. világháború és a "20-as évek azonban drámai változásokat hoztak; a
nemzetközi feszültségek továbbélése, a háborús adósságok és jóvátételek mi¬
atti konfliktusok, egyes országok súlyos eladósodása, az USA felemás nem¬
zetközi szerepvállalása és Nagy-Britannia vezető pozíciójának megrendülése
gyakorlatilag megszüntette a jegybankok közötti nemzetközi együttműkö¬
dést, amelynek hiánya súlyos következményekhez vezetett a válság alatt.
Az egyes országokon belül pedig a jövedelemelosztás fölötti viták, az állam
megváltozott szerepvállalása, a választójogi és a kormányzati rendszernek,
valamint az áru- és munkaerőpiacnak az átalakulása ásta alá a pénzügyi po¬
litika hitelességét. Az általános választójog bevezetését követően a pénzügyi
rendszer és az árszínvonal stabilitása, illetve a munkahelyek bővítése mint
gazdaságpolitikai prioritások szembekerültek egymással, az ebből adódó
belpolitikai konfliktusok megkérdőjelezték a pénzügyi politika aranystan¬
dard iránti elkötelezettségét, ami destabilizalé hatassal volt az arfolyamokra
és a nemzetközi tőkemozgásokra."
A "20-as években az aranypénzrendszer növelte a nemzetközi pénzügyi
rendszer sérülékenységét, és közvetítette azokat a hatásokat, amelyek a válsá¬
got világméretekben elterjesztették. Az aranystandard elveihez való ragasz¬
kodás meggátolta a politikusokat és a jegybankokat abban, hogy megakadá¬
lyozzák a bankok összeomlását, és feltartóztassák a világméretűvé szélesülő
pénzügyi pánikot a válság kitörését követően. A jegybankok nem teremthet¬
tek tetszőleges mennyiségű pénzt a bajba jutott pénzintézetek megsegítésére,
mert az aranypénzrendszer a fedezeti előírások révén ezt szigorú korlátok
között tartotta. Az elméleti alapok és a politikai konszenzus hiánya is akadá¬
lyozta a válság elleni koordinált küzdelmet. Az aranystandard az I. világhá¬
ború után már béklyóvá vált, amely megnehezítette az új problémákra való
megfelelő válaszok kialakítását. A nemzetközi monetáris rendszernek a nagy
válság kirobbantásában játszott alapvető szerepét igazolja az is, hogy azok
az országok, amelyek már korán letértek az aranypénzrendszerről (például
Nagy-Britannia 1931-ben), növelni tudták a pénzkínálatukat és az áraikat,
ezért itt sokkal hamarabb megkezdődött a gazdasági fellendülés, javult a fog¬
lalkoztatottság. Azokban az országokban viszont, ahol ragaszkodtak a valuta
aranyalapon tartásához (például az USA 1933-ig vagy Franciaország 1936¬
ig), elhúzódó recesszió, munkanélküliség és defláció jelentkezett. Valójában
* Eichengreen 1992a.