utáni korszakban.? A "30-as években legalább tizenkét európai országban
alakult ki súlyos pénzügyi krízis, az Egyesült Államokon pedig öt nagyobb
bankcsődhullám söpört végig; az 1929-ben működő kb. 25 000 bankból
10 000 szüntette be a működését 1933-ig. Bordo, Eichengreen és szerzőtársa¬
ik 120 évet felölelő kutatása szerint a két világháború között nagy számban
fordultak elő ikerválságok (valuta- és bankválságok egyidejűleg). Szembetű¬
nő, hogy csak az európai országok egy részében robbant ki bankválság; míg
Ausztria, Belgium, Észtország, Franciaország, Németország, Olaszország,
Lettország, Lengyelország, Románia vagy Svájc egyaránt bankkrízist élt át
ezekben az években, Dánia, Görögország, Nagy-Britannia, Svédország, Hol¬
landia, Portugália és Spanyolország megmenekült tőle.?
A bankválságok, ikerválságok keletkezésének sokféle oka lehetett. Meg¬
állapítható azonban, hogy azokban az országokban, ahol az I. világháborút
követően hiperinflációra került sor, gyakrabban következett be bankválság
a ’30-as években.* A pénz súlyos elértéktelenedése erodálta a bankok eszkö¬
zeit, elértéktelenítette a betétállományukat, és megsemmisítette a hiteleiket.
A bankoknak ugyanakkor csak viszonylag rövid idő állt rendelkezésükre
ahhoz, hogy újra megerősödjenek a pénzügyi stabilizációkat követően, így
bankpánikok vagy globális pénzügyi zavarok esetén ezen országok pénzpia¬
cai jóval védtelenebbnek és sérülékenyebbnek bizonyultak. Ausztriában, Né¬
metországban, Magyarországon és Lengyelországban egyaránt hiperinfláció
volt a "20-as években, és valamennyi országban súlyos bankválság alakult
ki 1931-ben.” Az inflációs tapasztalatok, traumák, az újabb pénzelértékte¬
lenedéstől való félelem ugyanakkor azt is megnehezítette, hogy a valutájuk
leértékelésével reagáljanak a válságra.
A hiperinfláció hatására a német bankok likviditási mutatói jelentősen
romlottak, tőkebázisuk megrendült 1913-hoz viszonyítva." Schubert szerint
a '30-as Evekben az oszträk gazdasäg a hiperinfläciös tapasztalatok foglya
volt, a gazdasági szereplők viselkedését nagymértékben befolyásolták a trau¬
matikus tapasztalatok. A bankmérlegeken erőteljes nyomot hagyott a valuta
elértéktelenedése, az osztrák pénzintézetek 1925-re elveszítették alaptőké¬
jüknek megközelítően 8096-át, és a 20-as évek második felében likviditási
rátájuk folyamatosan romlott." Az osztrák pénzpiac helyzetét a "20-as évek
második felében is nagyfokú instabilitás jellemezte, több jelentősebb bank is
a tevékenysége felszámolására vagy fúzióra kényszerült. Az 1931. évi bankpá¬