Oldal 24 [24]
22 s A nagy háborútól a nagy válságig
tak egymásnak. A pénzügyi rendszer központja London volt. A világháború
kitörése után azonban a háborúzó országok letértek az aranyalapról, fiskális
és monetáris politikájukat is a háború szolgálatába állították. A pénzügyi
stabilitás és a jegybankok nemzetközi kooperációja a világháború után sem
tért vissza.
Az I. világháború egyik súlyos következménye a pénz tartós értékvesztése
volt szinte mindegyik háborúzó országban. A kialakuló inflációs folyamatok
legfontosabb oka a háború finanszírozásában rejlett. A rövid háborúra szá¬
mító kormányok többnyire nem rendelkeztek átgondolt pénzügyi tervekkel
arra, miként lehetne fedezni a totális háború óriási kiadásait, és gyakran a
belpolitikai erőviszonyok sem kedveztek annak, hogy az adók számottevő
emelésével teremtsék elő a szükséges összegeket: nem akarták a háború el¬
len hangolni a lakosságot sem a terhek drasztikus növelésével. Franciaország
és Németország is arra számított, hogy majd a katonai győzelmet követően
kapott jóvátételből fizeti ki a felmerülő költségeket (,fizessen az ellenség!”).
A háborúban részt vevő országok mindegyike így alapvetően külföldi és bel¬
földi kölcsönök felvételével, államkötvények (hadikölcsönök) kibocsátásával
fedezte a katonai kiadásokat, és az adóknak csak kisebb szerep jutott. Míg
azonban az Egyesült Államok és Nagy-Britannia a kiadások közel harmadát
a rendes költségvetési bevételekből fedezte, Franciaország már csak a hadi
kiadások 1590-át, Németország a 690-át, az Osztrák-Magyar Monarchia vi¬
szont mindössze 1,890-át teremtette elő ilyen módon." A növekvő államház¬
tartási deficit és eladósodás az infláció egyik fő okának bizonyult.
A háború után felgyorsult az árszínvonal emelkedése, és hiperinfláció
(havi 50%-nal nagyobb árszínvonal/emelkedés) alakult ki többek között Né¬
metországban, Oroszországban, Ausztriában, Magyarországon, Lengyelor¬
szágban és a balti államokban. A folyamat a pénz és a megtakarítások teljes
elértéktelenedéséhez vezetett, és súlyos traumát okozott az érintett társadal¬
makban. A pénzügyi stabilitás megteremtésére többnyire a "20-as évek első
felében került sor, amelynek során gyakran teljes pénzcserére és új jegybank
felállítására volt szükség. A hiperinfláció megtapasztalása a következő évti¬
zedben is hatást gyakorolt az érintett országok pénzügyi rendszerére, pénz¬
ügyi és gazdaságpolitikájára, válságkezelésére.
Pénzügyi válságok
A két világháború közötti években a pénzügyi válságok különösen gyakorivá
váltak, háromszor gyakrabban fordultak elő, mint 1914 előtt vagy az 1945
"a Hardach 1987: 150-169.; Pogany 2016.