A nagy háború hosszú árnyéka s 21
A migrációs folyamatokban is törést hozott a világháború, sok ország a be¬
vándorlást korlátozó jogszabályokat léptetett életbe. Az Egyesült Államok
is — történetében először — kötelezővé tette az útlevél használatát, 1917-ben
bevezették a vízumkötelezettséget a külföldi állampolgárok számára, és a
"20-as évek első felében a nemzetiségtől függő kvóták alkalmazásával meg¬
szigorították a bevándorlást." Míg 1914 előtt a legtöbb ország azonos módon
kezelte a külföldi és belföldi vállalatokat, a világháború kitörésével ez is meg¬
változott. A kormányok lefoglalták az ellenséges országok állampolgárainak
tulajdonában levő vállalatokat, vagyontárgyakat. A diszkrimináció sok eset¬
ben a háború után is megmaradt, vagy újabbakkal gyarapodott."
A világháború hosszú távon is pusztító hatással volt a nemzetközi keres¬
kedelemre, melynek nagysága még 1929-ben sem érte el 1913. évi értékét.
Globálisan a nemzetközi kereskedelem GDP-hez viszonyított aránya az 1913.
Evi 22%-röl 1929-re 15%-ra, 1938-ra mindössze 9%-ra zsugorodott. Felerösö¬
dött a kereskedelmi elzárkózás, a protekcionista kereskedelempolitika, a gaz¬
dasági nacionalizmus. A "20-as évek közepén a vámtarifák jóval magasabbak
voltak Európa számos országában, mint 1913-ban. A világgazdasági válság
idején a nemzetközi gazdaság teljesen dezintegrálódott, amikor kereskedel¬
mi blokkok, kötött devizagazdálkodás és magas vámhatárok akadályozták
az országok közti kereskedelmet. A kereskedelmi kapcsolatokat, különösen
a súlyos külső eladósodással küszködő közép- és kelet-európai országokban,
bilaterális formában szervezték újra, és gyakran a politikai és katonai érdekek
szolgálatába állították. Mindez bénítóan hatott a nemzetközi tőkemozgásra
is, minimálisra csökkent a külföldi közvetlen tőkebefektetések összege."
AzI. világháború előtti évtizedekben — a nemzetközi aranypénzrendszer ke¬
reteiben — az árak és a valutaárfolyamok viszonylagos stabilitása jellemezte a
világgazdaságot. A nemzeti valuták értékét meghatározott súlyú arany árá¬
hoz kötötték, így a valuták rögzített árftolyamon voltak egymásra átválthatók.
A nemzetközi pénzügyi rendszer stabilitását az is biztosította, hogy a jelen¬
tősebb országok jegybankjai a pénzpiaci válságok esetén segítséget nyújtot¬
# Az äzsiaiak bevándorlását korlátozó első rendelkezések már a 19. században megszülettek. Az 1882¬
ben elfogadott Chinese Exclusion Act lényegében megtiltotta a kínai állampolgárok, a , fegyencek,
gyengeelméjűek és elmebetegek" és más munkavégzésre nem képes személyek bevándorlását. Cohn
é.n.
29 Jones 2010.
» Eloranta-Harrison 2010: 151-152.; Hardach 1987: 249-250.; Kindleberger 1987: 61-65.; Aldcroft 1999:
129-132.; Jones 2010.