Page 21 [21]
A nagy háború hosszú árnyéka s 19
ez az arány egyharmadra zsugorodott, és alig haladta meg az észak-amerikai
adatot (5. táblázat). Európa vezető ipari országai közül egyedül Franciaország
és Olaszország részesedése nem csökkent a világ ipari termeléséből 1913 és
1929 között, miközben Nagy-Britannia és Németország szerepe számottevő
mértékben visszaesett (6. táblázat). Hasonló folyamatokat lehet megfigyelni
a világkereskedelemben is. Európa kiszorult korábbi tengerentúli piacai egy
részéről, helyét pedig az Egyesült Államok, Japán s a dél-amerikai államok
töltötték be, amelyek a világháború alatt kihasználták az európai verseny¬
társak ideiglenes eltűnését, és gyorsan iparosodtak, növelték az exportjukat.
Különösen nagy exportpiacokat veszített Nagy-Britannia és Németország,
amelyek a két világháború között a kereskedelmi mérleg passzívumával
küszködtek." Maddison adatai szerint Európa világkereskedelmi súlya igen
sokat csökkent a két világháború közötti időszakban; míg 1913-ban a világ¬
kereskedelem közel kétharmadát mondhatta magáénak (Nyugat- és Kelet¬
Európa együtt), addig 1950-re ez az arány 4690-ra esett vissza. Az Egyesült
Államok, Kanada és Ausztrália együtt viszont ugyanebben az időszakban
6096-kal növelte részesedését a világpiacon, valamint Ázsia és Latin-Ameri¬
ka aránya is nagyobb lett (7. táblázat). A világ GDP-jéből 46,690-ról 39,490-ra
csökkent Európa részesedése 1913-1950 között (8. táblázat), míg az említett
három országé 21,790-ról 30,690-ra emelkedett, és a 20. század végére elérte
az európai részarányt. Európa gazdasági dominanciájának hanyatlása volta¬
képpen nem 1914-ben kezdődött, az USA dinamikus gazdasági fejlődése már
a korábbi évtizedekben is jelezte ezt a tendenciát.
5. táblázat: A világ ipari kibocsátásának megoszlása, 1913—1923, százalék
1913 1923
Európa 43 34
Észak-Amerika | 26 32
Azsia 20 21
Latin-Amerika | 7 8
Afrika
Ausztralia
Osszesen 100 100
Forrás: Hardach 1987: 289.
27 Aldcroft 1999: 129-132.