Page 20 [20]
OCR
18 e A nagy háborútól a nagy válságig külső körülmények is elősegítették a kereskedelem és a külföldi közvetlen tőkebefektetések gyors növekedését: a hosszú békeperiódus 1815 után, ? a szállítás, a közlekedés és a távközlés költségeinek jelentékeny csökkenése a 19. század második felében a gőzvasút, a gőzhajó és a távíró elterjedésének köszönhetően. Az I. világháború előtti évtizedekben tömeges migráció indult, ekkor a bevándorlást nem korlátozták adminisztratív intézkedések, útlevél és vízum nélkül lehetett utazni a világ legtöbb országába. Egyedül az Egyesült Államokba 60 millió európai vándorolt be ezekben az évtizedekben, megteremtve az amerikai gazdaság alapjait. A korszak liberális gazdaságpolitikája nem akadályozta az áru, a munkaerő és a tőke határokon keresztüli szabad mozgását, a vámok, a kereskedelmi akadályok lebontása elősegítette a világkereskedelem bővülését 1860 után. A 19. század utolsó évtizedeiben újra megjelenő kereskedelmi protekcionizmus sem tudta lelassítani a világgazdaság növekedését, a 19. század végén a nemzetközi kereskedelem még mindig gyorsabb ütemben növekedett, mint a nemzetközi kibocsátás. A termékek áraiban a kontinensek között megfigyelhető különbség 1820-1914 között 80%-kal csökkent, főként a szállítási költségek mérséklődésének következtében." Az I. világháború alapjaiban rendítette meg az első globális gazdaságot, amely 1929-re végképp összeomlott. A két világháború közötti időszak a deglobalizáció korát hozta el, a második globális gazdaság majd csak az 1970-es évek végétől kezdett el nagyobb ütemben kibontakozni.? Az ellenséges országok már 1914 nyarán megszakították egymással az áru- és pénzforgalmat, külkereskedelmi korlátozásokat vezettek be. A katonai célú termeléshez és a polgári fogyasztáshoz szükséges alapvető, stratégiai jelentőségű nyersanyagok, élelmiszerek biztosítása érdekében visszafogták az exportot, és növelni igyekeztek az importjukat. Gazdasági hadviseléssel akarták meggyengíteni, kiéheztetni az ellenséget; az antant kereskedelmi blokáddal kívánta térdre kényszeríteni a központi hatalmakat, Németország pedig tengeralattjáróháborút indított. Sem a blokád, sem a tengeralattjárók bevetése nem érte el azonban a várt eredményeket. ?é A világháború végével sem épültek újjá a világgazdaság korábbi keretei. A világgazdaság dezintegrálódott, a nemzetközi kereskedelem volumene jelentősen csökkent. A világháború egyik fontos hosszú távú következménye volt, hogy Európa korábbi gazdasági dominanciája megrendült. 1913-ban Európa állította elő a világ ipari termelésének több mint kétötödét, 1923-ban 3 A francia háborúkat követően is voltak helyi háborúk, mint a krími háború, az amerikai polgarhaború, amely félmillió halottat hagyott maga után, a porosz-francia háború vagy a balkáni háborúk. #4 Jones 2005: 18.; Obstfeld-Taylor 2007: 126-129. 25 Jones 2010: 141-168. 26 Hardach 1987: 35-52.
