Page 17 [17]
A nagy háború hosszú árnyéka s 15
ték meg biztosítani. A kiépített hadigazdaságban a piac helyébe a gazdasági
szereplők kooperációja, az alapvető gazdasági folyamatok állami irányítása,
a gazdasági tervezés elemi formái léptek.
Németországban már a háború első hónapjaiban ellátási zavarok jelent¬
keztek a hadseregben. A nyersanyagellátás hosszú távú gazdasági tervezésére
Wichard von Moellendorff, az AEG vállalat egyik vezetője dolgozott ki javas¬
latot, amelyet felhasználva építette ki a hadigazdaság új szervezeti modelljét
Walter Rathenau. 1914-ben, a berlini Hadügyminisztériumban létrehozta a
Hadi Nyersanyagok Osztályát, ahol megszervezték a hiányzó nyersanyagok
központosított beszerzését és elosztását, biztosították a háború folytatásá¬
hoz szükséges termékek előállítását, és ellenőrzés alá vonták az egész német
nagyipart. A Rathenau által kidolgozott központosított hadigazdasági rend¬
szer, bár egyáltalán nem működött tökéletesen, lehetővé tette a hosszú ideig
tartó, totális háború folytatását. A létfontosságú hadiipari ágazatok szükség¬
leteit 200 hadigazdasági társaság létrehozása révén elégítették ki, amelyek¬
ben a kormány és a magángazdaság is képviseltette magát. Az új szervezetek
irányították a nyersanyagok beszerzését és eljuttatását a hadiipari vállalatok¬
hoz; az állami irányítás és az ipari önigazgatás elemeit ötvözve működtek.
A hadigazdaság új német modellje mintául szolgált más európai országok,
például az Osztrák-Magyar Monarchia vagy Nagy-Britannia számára is."
A háború esetére elfogadott jogszabályok felhatalmazták a kormányokat a
gazdasági életbe való adminisztratív beavatkozásra, az árak szabályozására,
a nyersanyagok és késztermékek forgalmazásának ellenőrzésére, élelmisze¬
rek kötelező beszolgáltatásának elrendelésére vagy a munkaerő és az üzemek
katonai ellenőrzés alá helyezésére. Az új hadigazdasági szervezeteket eleinte
a hadsereg ellátásának biztosítására hozták létre, de egy idő után már a la¬
kossági fogyasztás korlátozására is kiterjesztették tevékenységüket. Számos
országban jegyrendszer bevezetésére is sor került."
Míg a világháború előtt a korlátozott mértékű állami gazdasági interven¬
ció volt elfogadott, 1918 után gyakran az állam növekvő szerepvállalása lett a
korszerűség fokmérője. A "30-as évektől egyre megszokottabbá vált a beavat¬
kozás az áru-, a tőke- és pénzpiacokon, olyan új hatóságok és intézmények
jöttek létre, amelyek esetenként a mai napig is jelen vannak." A gazdasági
tervezés kezdetben csak a háborús hiányjelenségek kezelésére kidolgozott,
kezdetleges improvizációk sorozata volt, a világháború után azonban sok eu¬
rópai országban tartósan meggyökerezett. Iparágakat, pénzintézeteket álla¬
mosítottak, állami ügynökségeket, hatóságokat hoztak létre a magángazda¬
5 Hardach 1987; Williamson 1978; Asmuss é. n.
© Pogany 2000: 236.
7 Ritschl-Straumann 2010: 159.