Oldal 274 [274]
272 § IV. ÖSSZEFOGLALÁS
ennek okait abban határozhatjuk meg, hogy az etnikus hagyományok kép¬
viselete, lokális etnikai identitástényezőként történő felvállalása az együtt
élő többi etnikai részközösség részéről az elfogadást erősítő tényezők.
A transzetnikus kulturális hatást kifejtő intézményesült hagyományőrző
szervezetek a színterek részközösségei közötti kapcsolatépítést mozdítják
elő. A megfigyelt összefüggést támasztja alá Nyírvasvári esete, ahol a
magyar közösség rendelkezik zárt, etnikus, és a helyi hagyományápolás¬
ban tevőlegesen szerepet vállaló szervezettel. Ezzel szemben a település
két cigány közössége jelenleg nem működtet intézményesült hagyomá¬
nyápoló szervezetet, amelynek a hiánya az etnikai együttélést jellemző
megmerevedett viszonyokat megfigyelve igen fontos szerepet tölthetne be
az együttélési kapcsolatviszonyok előmozdításában.
e) Intézményi és civil közösségek szintjén kialakuló
interakciók közvetett és közvetlen hatása
A kutatási eredmények alátámasztják azt a feltevést, miszerint a közös
munkavégzés és ennek a körülményei elősegítik az etnikai részközössé¬
gek közötti kapcsolatviszonyok fejlődését, a kulturális távolság csökkené¬
sét. Az összefüggés mindhárom kutatott színtéren bizonyításra került.
Nagyecseden a lokális magyar közösség tagjai és az oláh cigányok gya¬
kori interakciói a közös munkavégzési helyzetekben, a munkahelyeken lét¬
rejött kollegiális viszony pozitív irányba mozdította el a kapcsolatokat.
A romungrók esetében éppen ennek az , érintkezési" felületnek, a közösen
végzett munkatevékenység során megtapasztalt sorsközösségnek a hiánya
az, ami a két másik együtt élő közösség részéről az elfogadást hátráltató fon¬
tos tényező. A jelenség hasonló módon figyelhető meg Hodászon azzal a
kiegészítéssel, hogy a településen biztosított munkalehetőségekben a
romungró közösség tagjai is részesednek, valamint a részközösség többsége
aktív munkavállaló, ami a megítélést javító tényező. Nyírvasvári esetében
ezzel szemben a munkakörnyezetben történő érintkezés a magyar és a két
cigány részközösség tagjai között elenyésző, mivel a romák többsége nem a
településen, hanem a közeli Nyírbátor üzemeiben munkavállaló. A lokális
munkahelyi interakció hiánya hozzájárul az együttélést meghatározó oppo¬
zicionális struktúrák fennmaradásához. A kutatás eredményei alapján vilá¬
gos az összefüggés az érintkezési térként funkcionáló közös munkavégzés
és az ebben érintettek közötti kapcsolatviszonyok minősége között.
A tanulmányozott színterek etnikai részközösségeinek kapcsolatait a
kutatás eredményei alapján ténylegesen befolyásolják a civil közösségi élet