Page 269 [269]
OCR
Etnikai együttélési modellek összehasonlító elemzése ® 267 meghatározásra az etnikumközi házasság négy típusa, amely a hodászi vegyes házasságok eseteinek a tanulmányozására épül. A vegyes házasság intézményének vizsgálatához kapcsolódva a kutatás fontos általános eredménye a mindhárom településen érvényes személyközi kapcsolatokat alakító szabály kimondása. Láthatóvá vált, hogy ahol az etnikai részközösségek között a személyközi kapcsolatok két másik szintjén — barátság és szomszédság —is gyakori érintkezés alakul ki az együttélésben érintett felek között, valamint rendszeres, napi szintű interakcióban — közös munkavégzés által, egyéb civil szervezetek általi közös részvétel, közös vallásgyakorlás során - állnak egymással, akkor ott a vegyes házasság intézménye iránt is fokozott nyitottsággal találkozunk. ETNIKAI EGYÜTTÉLÉSI MODELLEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE A kutatás fontos tudományos eredménye, hogy a három tanulmányozott település esetében a lokális etnikai együttélést leíró modellek kidolgozásra kerültek. A kutatási színterek részközösségei közötti multietnikus kapcsolatviszony elemzésére szolgáló elméleti sémák megalkotásának alapját az egyes részközösségek közötti bipoláris relációk tanulmányozása jelentette. A modellek alapján bizonyításra került, hogy az etnikai együttélés szituatív, tehát lokális társadalmanként mutatkozó változékony mintázatok mentén szerveződik. A jelenség háttere, hogy mindhárom színtér esetében a vizsgált etnikai részközösségek csoportszinten és jól azonosítható módon eltérő minőségű kapcsolatokat tartanak fent egymással. Az etnikai kapcsolatok településenként kimutatott diverzitása alapozta meg a kutatási eredményeket általános összefüggésben értelmező együttélési modelleket. A három színtér esetében felvázolt együttélési modellek és az erre épülő következtetések összehasonlítása csak részleges módon lehetséges. Ennek okai a kutatás módszertani sajátosságaira vezethetők vissza. Mivel a települések népességének nem teljes körű vizsgálata zajlott, ezért a— nem reprezentatív — vizsgálati minták tanulmányozására épülő következtetések csak a trendek szintjén teszik összehasonlíthatóvá az etnikai együttélési modelleket. Mindez nem mond ellent a kutatás fő céljának, amely azt kívánta értelmezni, hogy mit jelent a perifériális kortárs vidéki etnikai kapcsolatviszonyok szituatív jellege, valamint azt tárta fel, hogy miként határozzák meg mindezt a helyi társadalom belső viszonyai, lokális társadalomtörténeti folyamatai és a recens hagyománykészlet alkotóelemei.
