Oldal 269 [269]
Etnikai együttélési modellek összehasonlító elemzése ® 267
meghatározásra az etnikumközi házasság négy típusa, amely a hodászi
vegyes házasságok eseteinek a tanulmányozására épül. A vegyes házas¬
ság intézményének vizsgálatához kapcsolódva a kutatás fontos általános
eredménye a mindhárom településen érvényes személyközi kapcsolatokat
alakító szabály kimondása. Láthatóvá vált, hogy ahol az etnikai részkö¬
zösségek között a személyközi kapcsolatok két másik szintjén — barátság
és szomszédság —is gyakori érintkezés alakul ki az együttélésben érintett
felek között, valamint rendszeres, napi szintű interakcióban — közös mun¬
kavégzés által, egyéb civil szervezetek általi közös részvétel, közös vallás¬
gyakorlás során - állnak egymással, akkor ott a vegyes házasság intézmé¬
nye iránt is fokozott nyitottsággal találkozunk.
ETNIKAI EGYÜTTÉLÉSI MODELLEK ÖSSZEHASONLÍTÓ
ELEMZÉSE
A kutatás fontos tudományos eredménye, hogy a három tanulmányo¬
zott település esetében a lokális etnikai együttélést leíró modellek kidol¬
gozásra kerültek. A kutatási színterek részközösségei közötti multi¬
etnikus kapcsolatviszony elemzésére szolgáló elméleti sémák
megalkotásának alapját az egyes részközösségek közötti bipoláris relá¬
ciók tanulmányozása jelentette. A modellek alapján bizonyításra került,
hogy az etnikai együttélés szituatív, tehát lokális társadalmanként
mutatkozó változékony mintázatok mentén szerveződik. A jelenség
háttere, hogy mindhárom színtér esetében a vizsgált etnikai részközös¬
ségek csoportszinten és jól azonosítható módon eltérő minőségű kap¬
csolatokat tartanak fent egymással. Az etnikai kapcsolatok települé¬
senként kimutatott diverzitása alapozta meg a kutatási eredményeket
általános összefüggésben értelmező együttélési modelleket.
A három színtér esetében felvázolt együttélési modellek és az erre épülő
következtetések összehasonlítása csak részleges módon lehetséges. Ennek
okai a kutatás módszertani sajátosságaira vezethetők vissza. Mivel a tele¬
pülések népességének nem teljes körű vizsgálata zajlott, ezért a— nem rep¬
rezentatív — vizsgálati minták tanulmányozására épülő következtetések
csak a trendek szintjén teszik összehasonlíthatóvá az etnikai együttélési
modelleket. Mindez nem mond ellent a kutatás fő céljának, amely azt
kívánta értelmezni, hogy mit jelent a perifériális kortárs vidéki etnikai
kapcsolatviszonyok szituatív jellege, valamint azt tárta fel, hogy miként
határozzák meg mindezt a helyi társadalom belső viszonyai, lokális tár¬
sadalomtörténeti folyamatai és a recens hagyománykészlet alkotóelemei.