Seite 262 [262]
OCR
260 e III. A LOKÁLIS SZÍNTEREK KORTÁRS KOZOSSEGFOLYAMATAI lásokat. Így ezek ilyen találkozási pontok is a magyar cigány, az oláh cigányok és a magyarok között is. Mert ugye az emberi kapcsolatok a kommunikáció hiányában hidegülnek el egymástól, hogy az emberek nem találkoznak, nem beszélgetnek, nincsen közös témájuk, és nem is adott a lehetőség erre. De amikor el kell jönni óvodába, iskolába kell hozni a gyereket, közös a tanár, közös az osztályfőnök, itt vannak ezek a közös találkozási pontok, ami miatt közeledtek is ezekben a társadalmi rétegekben ezek a kapcsolatok így egymáshoz. Összegezve megállapíthatjuk, hogy a településen a hosszú távú együttélés eredményként alakult ki a napjainkban megfigyelhető affirmatív kapcsolatviszony. A több színtéren -— intézményi környezet, civil szektor — párhuzamosan megvalósuló találkozási és érintkezési helyzetek és egymás kultúrájának megismerése, valamint elfogadása biztosítja a sikeres együttélési gyakorlatot. A yingeri asszimilációs magyarázó modell szerint a hodászi etnikai részközösségek etnikai együttélése az etnokulturális kapcsolatviszonyokat kiegyenlítő affirmatív rendszer, egymás kölcsönös elfogadása a strukturális integráció szintjén valósul meg, , Engem nem zavart, minket úgy neveltek, hogy nálunk nincs olyan, hogy te magyar vagy, hogy te cigány vagy. [... I Mindenki ember. Most az embert nem az határozza meg, hogy ki milyen származású. Most ha azt nézzük, magyar emberben is van olyan, aki nem úgy viselkedik, meg nem azt csinálja, amit kellene. [...] Most mindenki köszön mindenkinek, nem csak az van, hogy elmegyünk egymás mellett, hanem mi együtt élünk. Nem zavarja az embereket, hogy most ilyen sokan vannak, vagy mi vagyunk kevesen, hanem együtt vagyunk. Ezt így megszoktuk. Hodászon vagyunk, itt mindenki ismer mindenkit. Jó kapcsolat van az emberek között. "8 Az etnokulturális távolságot kölcsönösen kiegyenlítő affirmatív kapcsolatviszony fejlődését Hodászon a vegyes házasságok támogatják. Ezek révén olyan , híd" keletkezik a csoportok között, amelyek a kultúrák közötti éles különbséget és azok határvonalait fellazítják. Amint erről már más vonatkozásban esett szó, a kutatás eredményei alapján a vegyes házasság intézménye Hodászon elsősorban nem a társadalmi mobilitás egyik lehetőségeként tesz szert a társadalmi folyamatok alakulása szempontjából jelentőségre. Ez azt jelenti, hogy a vegyes házasságban bármelyik házasfél nem a társa547 Saját gyűjtés: 34 éves, magyar származású férfi, Hodász, 2020. 548 Saját gyűjtés: 32 éves, magyar származású nő, Hodász, 2020.
