Seite 262 [262]
260 e III. A LOKÁLIS SZÍNTEREK KORTÁRS KOZOSSEGFOLYAMATAI
lásokat. Így ezek ilyen találkozási pontok is a magyar cigány, az oláh cigányok és
a magyarok között is. Mert ugye az emberi kapcsolatok a kommunikáció hiányá¬
ban hidegülnek el egymástól, hogy az emberek nem találkoznak, nem beszélgetnek,
nincsen közös témájuk, és nem is adott a lehetőség erre. De amikor el kell jönni
óvodába, iskolába kell hozni a gyereket, közös a tanár, közös az osztályfőnök, itt
vannak ezek a közös találkozási pontok, ami miatt közeledtek is ezekben a társa¬
dalmi rétegekben ezek a kapcsolatok így egymáshoz.
Összegezve megállapíthatjuk, hogy a településen a hosszú távú együttélés
eredményként alakult ki a napjainkban megfigyelhető affirmatív kapcso¬
latviszony. A több színtéren -— intézményi környezet, civil szektor — pár¬
huzamosan megvalósuló találkozási és érintkezési helyzetek és egymás
kultúrájának megismerése, valamint elfogadása biztosítja a sikeres együtt¬
élési gyakorlatot.
A yingeri asszimilációs magyarázó modell szerint a hodászi etnikai
részközösségek etnikai együttélése az etnokulturális kapcsolatviszonyo¬
kat kiegyenlítő affirmatív rendszer, egymás kölcsönös elfogadása a struk¬
turális integráció szintjén valósul meg,
, Engem nem zavart, minket úgy neveltek, hogy nálunk nincs olyan, hogy te
magyar vagy, hogy te cigány vagy. [... I Mindenki ember. Most az embert nem
az határozza meg, hogy ki milyen származású. Most ha azt nézzük, magyar
emberben is van olyan, aki nem úgy viselkedik, meg nem azt csinálja, amit
kellene. [...] Most mindenki köszön mindenkinek, nem csak az van, hogy el¬
megyünk egymás mellett, hanem mi együtt élünk. Nem zavarja az embereket,
hogy most ilyen sokan vannak, vagy mi vagyunk kevesen, hanem együtt va¬
gyunk. Ezt így megszoktuk. Hodászon vagyunk, itt mindenki ismer mindenkit.
Jó kapcsolat van az emberek között. "8
Az etnokulturális távolságot kölcsönösen kiegyenlítő affirmatív kapcsolat¬
viszony fejlődését Hodászon a vegyes házasságok támogatják. Ezek révén
olyan , híd" keletkezik a csoportok között, amelyek a kultúrák közötti éles
különbséget és azok határvonalait fellazítják. Amint erről már más vonat¬
kozásban esett szó, a kutatás eredményei alapján a vegyes házasság intéz¬
ménye Hodászon elsősorban nem a társadalmi mobilitás egyik lehetősége¬
ként tesz szert a társadalmi folyamatok alakulása szempontjából jelentőségre.
Ez azt jelenti, hogy a vegyes házasságban bármelyik házasfél nem a társa¬
547 Saját gyűjtés: 34 éves, magyar származású férfi, Hodász, 2020.
548 Saját gyűjtés: 32 éves, magyar származású nő, Hodász, 2020.