Seite 258 [258]
OCR
256 e III. A LOKÁLIS SZÍNTEREK KORTÁRS KOZOSSEGFOLYAMATAI A magyar és oláh cigány háztartások lakta településrész a görögkatolikus ,Cigány" templom közvetlen környezetében található szimbolikus jelentőségű terület. A településrész a görögkatolikus intézmények koncentrált helyszíne, ahol a templom mellett az idősek otthona, az óvoda és az alapítvány kezelésében álló közösségi ház egymás tőszomszédságában fekszenek. Amint azt a kutatás során készített interjúkból megtudtuk, a település népességére vetítve a szegénység, az iskolázottság alacsony foka, valamint a lakhatási viszonyok problémája nem kifejezetten etnikus jellegű nehézségenként halmozódnak a településen. Ezt a térképen jelölt szegregátumok elhelyezkedése is jól tükrözi. A 2017-2022-es Helyi Esélyegyenlőségi Program adatai alapján Hodász lakosságának közel 5096-a szegregátumokban él, ami nyilvánvalóan olyan hátránytényező, ami kisebb-nagyobb mértékben, de a település minden részközösségét érinti. A kutatási tapasztalatok alapján megfogalmazhatjuk, hogy az etnikai együttélési helyzetekre ez a feltétel, valamint az igen kiterjedt vegyes szomszédsági rendszer döntő hatást gyakorol. A település népességének felét érintő vegyes megtelepedés ellensúlyozza a szegregátumi elkülönült környezet hatásait. A kutatási megfigyelések és a helyiek véleménye szerint a szegregátumok a település korábbi fejlődéstörténeti szakaszának maradványai, amelynek határai kezdenek elmosódni. A kutatási eredmények alapján láthatóvá válik, hogy a helyi etnikai részközösségek tagjainak kapcsolatviszonyai Hodászon nem oppozicionális jelenségként írhatók le. A lokális szinten megélt sorsközösség ténye, a helyi társadalomban megvalósuló mindennapi együttélés minősége, a szocioökonómiai státusz hasonlósága és a hátrányközösség megélése felülírja az etnikus kulturális és életmódbeli különbségeket. Az etnikus közösség határainak , átlépése" figyelhető meg a sikeres együttélés érdekében, a különbségek hangsúlyozása helyett, ami a hodászi társadalmi élet fontos értéke, és egyfajta sajátos lokális modell keretei között értelmezhető (40. ábra). A hodászi multietnikus közösségviszonyok vizsgálata révén láthatóvá váltak azok az úgynevezett , transzetnikus folyosók" — különös tekintettel a vegyes házasságra —, amelyek biztosítják, hogy az etnikumközi együttélés nem , egymás mellett élés", hanem települési szinten működő és a faluközösséget átszövő személyközi megalapozottságú kapcsolatháló. Ezt a struktúrát összefoglalóan az etnokulturális távolságot kölcsönösen kiegyenlítő affirmatív kapcsolatviszony modelljének keretében írhatjuk le. Mit értünk e modell működése alatt? Yinger az interetnikus kapcsolatok vizsgálata során arra hívta fel a figyelmet, hogy ha az etnikai csoportok társadalmi integrációjáról gondol
