Seite 258 [258]
256 e III. A LOKÁLIS SZÍNTEREK KORTÁRS KOZOSSEGFOLYAMATAI
A magyar és oláh cigány háztartások lakta településrész a görögkatolikus
,Cigány" templom közvetlen környezetében található szimbolikus jelentő¬
ségű terület. A településrész a görögkatolikus intézmények koncentrált hely¬
színe, ahol a templom mellett az idősek otthona, az óvoda és az alapítvány
kezelésében álló közösségi ház egymás tőszomszédságában fekszenek.
Amint azt a kutatás során készített interjúkból megtudtuk, a település
népességére vetítve a szegénység, az iskolázottság alacsony foka, valamint
a lakhatási viszonyok problémája nem kifejezetten etnikus jellegű nehéz¬
ségenként halmozódnak a településen. Ezt a térképen jelölt szegregátu¬
mok elhelyezkedése is jól tükrözi. A 2017-2022-es Helyi Esélyegyenlőségi
Program adatai alapján Hodász lakosságának közel 5096-a szegregátumok¬
ban él, ami nyilvánvalóan olyan hátránytényező, ami kisebb-nagyobb mér¬
tékben, de a település minden részközösségét érinti. A kutatási tapaszta¬
latok alapján megfogalmazhatjuk, hogy az etnikai együttélési helyzetekre
ez a feltétel, valamint az igen kiterjedt vegyes szomszédsági rendszer döntő
hatást gyakorol. A település népességének felét érintő vegyes megtelepe¬
dés ellensúlyozza a szegregátumi elkülönült környezet hatásait. A kuta¬
tási megfigyelések és a helyiek véleménye szerint a szegregátumok a tele¬
pülés korábbi fejlődéstörténeti szakaszának maradványai, amelynek
határai kezdenek elmosódni.
A kutatási eredmények alapján láthatóvá válik, hogy a helyi etnikai
részközösségek tagjainak kapcsolatviszonyai Hodászon nem oppozicio¬
nális jelenségként írhatók le. A lokális szinten megélt sorsközösség ténye,
a helyi társadalomban megvalósuló mindennapi együttélés minősége, a
szocioökonómiai státusz hasonlósága és a hátrányközösség megélése
felülírja az etnikus kulturális és életmódbeli különbségeket. Az etnikus
közösség határainak , átlépése" figyelhető meg a sikeres együttélés érde¬
kében, a különbségek hangsúlyozása helyett, ami a hodászi társadalmi
élet fontos értéke, és egyfajta sajátos lokális modell keretei között értelmez¬
hető (40. ábra).
A hodászi multietnikus közösségviszonyok vizsgálata révén láthatóvá
váltak azok az úgynevezett , transzetnikus folyosók" — különös tekintettel
a vegyes házasságra —, amelyek biztosítják, hogy az etnikumközi együtt¬
élés nem , egymás mellett élés", hanem települési szinten működő és a
faluközösséget átszövő személyközi megalapozottságú kapcsolatháló. Ezt
a struktúrát összefoglalóan az etnokulturális távolságot kölcsönösen
kiegyenlítő affirmatív kapcsolatviszony modelljének keretében írhatjuk
le. Mit értünk e modell működése alatt?
Yinger az interetnikus kapcsolatok vizsgálata során arra hívta fel a
figyelmet, hogy ha az etnikai csoportok társadalmi integrációjáról gondol¬