Seite 250 [250]
OCR
248 e III. A LOKÁLIS SZÍNTEREK KORTÁRS KOZOSSEGFOLYAMATAI bemutassa az utókornak". A Tájház a hodászi oláh cigánytelepen kapott helyet, és egy az ’50-es, "60-as években épült paticsfalú, módosabb cigánycsalád egykori házából, valamint egy a II. világháború előtti időszakra jellemző lakóépületből, egy földbe vájt viskóból (putriból) áll. A kiállítás részeként a jellemző bútordarabok és azok elrendezése mellett a hagyományos viselet is helyet kap, ugyanakkor a közösségben felgyűjtött korabeli fényképek, feljegyzések is kiállításra kerültek. A kezdeményezés napjainkra túlmutat kezdeti célkitűzésén, oktatási és pedagógiai programjaival, élő múzeumi gyakorlatként is szerepet vállal a közművelődés ezen területén. Fontos kiemelnünk, hogy lényegi különbségeket fedezhetünk fel a hodászi és a korábban bemutatott nagyecsedi kiállítások között. Nagyecseden az országban egyedülálló módon kapott helyet és szerepet a lokális hagyományőrző cigány közösség a saját kultúrájának a bemutatására, mégpedig a helytörténeti gyűjtemény egyik önálló részeként, ezzel pedig egy fontos közösségi teret teremtve a lokális oláh cigány és magyar közösség számára. A hodászi tájház az etnikai együttélésre gyakorolt közvetett pozitív szerepe nem kérdőjelezhető meg. Ugyanakkor fontos következtetéseket enged az a tény, hogy a településen a helyi örökség tárgyi és épített értékeit csupán az oláh cigányok hagyományait bemutató kiállítás keretében, de nem a település centrumában, hanem a közösség által lakott településrészen lehet látni. A jelenség jól mutatja, hogy a helyi oláh cigány származású emberek életére a mai napig nagy hatást gyakorol a közösség kultúrája és hagyományvilága. Ezen túl azonban a terepkutatási tapasztalatok szintjén is az derül ki, hogy az oláh közösség fontos közösségszervező szerepet tölt be a településen. Ezt támasztják alá a következőkben bemutatásra kerülő Hodászon működő lokális közösségszervezetek. Kortárs lokális közösségszerveződés hatása az együttélési kapcsolatviszonyokra A nagyecsedi és a nyírvasvári lokális közösségszervezetek bemutatásánál alkalmazott osztályozási szempont, az etnikus és transzetnikus civil közösségszervezetek megkülönböztetése Hodászon nem alkalmazható elemzési megközelítés. Ennek egyik oka, hogy a kutatási tapasztalatok alapján a településen ténylegesen működő civil szervezeteket csupán az oláh cigány közösség üzemeltet. A kevéssé intenzív civil aktivitás jelenségének hátte582 R. Simor 2017: 26.
