Seite 250 [250]
248 e III. A LOKÁLIS SZÍNTEREK KORTÁRS KOZOSSEGFOLYAMATAI
bemutassa az utókornak". A Tájház a hodászi oláh cigánytelepen kapott
helyet, és egy az ’50-es, "60-as években épült paticsfalú, módosabb cigány¬
család egykori házából, valamint egy a II. világháború előtti időszakra jel¬
lemző lakóépületből, egy földbe vájt viskóból (putriból) áll. A kiállítás része¬
ként a jellemző bútordarabok és azok elrendezése mellett a hagyományos
viselet is helyet kap, ugyanakkor a közösségben felgyűjtött korabeli fény¬
képek, feljegyzések is kiállításra kerültek. A kezdeményezés napjainkra
túlmutat kezdeti célkitűzésén, oktatási és pedagógiai programjaival, élő
múzeumi gyakorlatként is szerepet vállal a közművelődés ezen területén.
Fontos kiemelnünk, hogy lényegi különbségeket fedezhetünk fel a
hodászi és a korábban bemutatott nagyecsedi kiállítások között. Nagye¬
cseden az országban egyedülálló módon kapott helyet és szerepet a loká¬
lis hagyományőrző cigány közösség a saját kultúrájának a bemutatására,
mégpedig a helytörténeti gyűjtemény egyik önálló részeként, ezzel pedig
egy fontos közösségi teret teremtve a lokális oláh cigány és magyar közös¬
ség számára. A hodászi tájház az etnikai együttélésre gyakorolt közvetett
pozitív szerepe nem kérdőjelezhető meg. Ugyanakkor fontos következte¬
téseket enged az a tény, hogy a településen a helyi örökség tárgyi és épí¬
tett értékeit csupán az oláh cigányok hagyományait bemutató kiállítás kere¬
tében, de nem a település centrumában, hanem a közösség által lakott
településrészen lehet látni.
A jelenség jól mutatja, hogy a helyi oláh cigány származású emberek
életére a mai napig nagy hatást gyakorol a közösség kultúrája és hagyo¬
mányvilága. Ezen túl azonban a terepkutatási tapasztalatok szintjén is az
derül ki, hogy az oláh közösség fontos közösségszervező szerepet tölt be
a településen. Ezt támasztják alá a következőkben bemutatásra kerülő
Hodászon működő lokális közösségszervezetek.
Kortárs lokális közösségszerveződés hatása
az együttélési kapcsolatviszonyokra
A nagyecsedi és a nyírvasvári lokális közösségszervezetek bemutatásánál
alkalmazott osztályozási szempont, az etnikus és transzetnikus civil közös¬
ségszervezetek megkülönböztetése Hodászon nem alkalmazható elemzési
megközelítés. Ennek egyik oka, hogy a kutatási tapasztalatok alapján a
településen ténylegesen működő civil szervezeteket csupán az oláh cigány
közösség üzemeltet. A kevéssé intenzív civil aktivitás jelenségének hátte¬
582 R. Simor 2017: 26.