Seite 246 [246]
244 e III. A LOKÁLIS SZÍNTEREK KORTÁRS KÖZÖSSÉGFOLYAMATAI
transzetnikus közösségi funkciót felvéve — a Nagyecseden leírt gyakorlat¬
hoz hasonlatosan - hozzájáruljon a kulturális távolság csökkenéséhez.
Összefoglalva megállapítható, hogy Nyírvasváriban a kortárs kulturá¬
lis célú közösségszervezetek nem képezik a település etnikai részközös¬
ségei közötti kapcsolatok fejlődésének színterét. A sportegyesület ugyan
a tagok és a tevékenység jellege révén hozzájárul az etnikai határok átjár¬
hatóbbá válásához, azonban a település teljes népességének szintjén, vala¬
mint a kialakult etnikus gyakorlatokat figyelembe véve hatása korlátozott.
Oppozicionális szerkezetű dinamikus disszimilációs
együttélési modell
Nyírvasváriban, amint az megfogalmazásra került a három tanulmányo¬
zott etnikai részközösség lokális együttélési rendszere sajátos mintázatot
mutat. Ennek egyik jellemzője a két cigány közösség kapcsolatviszonya,
ami nagyon másként alakult, mint általában. A nagyecsedi együttélési
helyzettől eltérően Nyírvasváriban egymás mellett, szomszédsági kap¬
csolatban élnek együtt a romungrók és az oláh cigányok a település egy
szegregált részén. Habár a hivatalos statisztikai adatok (KSH) alapján a
település fizikailag jól elhatárolt, és a többségi környezettől elterülő tele¬
pülésrészen élő roma közösség lakóhelyét nem tekintik szegregátumnak,
a megfigyelések és a készített interjúk alapján kirajzolódó kép alapján
kijelenthető, hogy a térképen (36. ábra) csillaggal jelölt terület a helyiek és
a terepkutató megítélése szerint is kimerítik a szegregátum kritériumát."
A térképen a négyzet jelölés azokat az utcákat jelöli, ahol a háztartások
etnikai értelemben vegyesen találhatóak meg, tehát mind a három lokális
részközösség jelen van a településrészen.
A térkép alapján az is láthatóvá válik, hogy a település központi, frek¬
ventált részén kizárólag a többségi társadalom által lakott háztartások
figyelhetők meg. A településen készített interjúk alapján az is kiderült,
hogy ennek fenntartására tudatosan törekszenek a település magyar szár¬
mazású lakosai. A térkép elemzése alapján az is megfigyelhető, hogy az
etnikailag vegyes lakóövezet utcái mintegy átmeneti zónát képeznek a
többségi centrum és a kisebbségi periféria között.
591 A szegregátum definíciója azonos a korábban megadott definícióval, annyi különb¬
séggel, hogy a 2000 főnél alacsonyabb, de a 200 fönel nagyobb lakénépességgel
rendelkező települések esetében a településrész, ahol a szegregációs mutató értéke
50% feletti, szegregátumnak minősül.