Oldal 238 [238]
236 e III. A LOKÁLIS SZÍNTEREK KORTÁRS KÖZÖSSÉGFOLYAMATAI
A kutatás keretében végzett kérdőíves felmérés adatai alapján kiderült,
hogy a lokális romungró és oláh cigány közösség magyarokkal kapcsola¬
tos attitűdje között alig mutatható ki különbség. A kutatás fontos követ¬
keztetése volt, hogy amint az interperszonális kapcsolatviszonyok a két
cigány közösség esetében zártabbá válnak, úgy tolódik a helyi magyar
közösség beállítódása a romák iránt negatív tartományba. A többségi
magyar és a két cigány közösség oppozicionális viszonyát a részközössé¬
gek településen belüli fizikai helyzete is alapvetően befolyásolja. Láthatóvá
vált, a településen belüli elkülönült megtelepedést ellensúlyozandó alig
akadnak olyan közös terek, amelyek mindhárom részközösség számára
rendszeres és közvetlen találkozási lehetőséget biztosítanak.
A Nyírvasváriban megfigyelhető együttélési mintázat tulajdonságait a
nagyecsedi kutatási eredmények ábrázolásához hasonlóan először a loká¬
lis intézményi körülmények tanulmányozásán keresztül, majd ezt követően
a civil szervezetek és egyesületek tevékenységének a leírásával valósítjuk
meg. Kérdés, hogy az etnikai együttélés milyen mértékű inkluzivitást ered¬
ményez a helyi közösségszervezetekben, és ezek mennyiben befolyásolják
a részközösségek települési szintű együttélési minőségét."
Az etnikai együttélési kapcsolatok alakulására lényegi hatást gyakorló
intézményi színterek a Nyírvasváriban működő nevelési-oktatási intéz¬
mények. Ezek általános jellemzője, hogy működésükben számos, a szeg¬
regatív gyakorlatokra utaló jelenség figyelhető meg. Ez alól csupán a 0 és
3 éves korosztály és szülei számára fenntartott Biztos Kezdet Gyermek¬
ház képez kivételt, amely esetében nincs jelen az etnikai alapú társadalmi
kirekesztő magatartás. Ez azt jelenti, hogy itt a magyar és a cigány szár¬
mazású szülők gyermekeikkel közösen vesznek részt az intézmény tevé¬
kenységében. Ezzel szemben az óvodában már tetten érhető a roma közös¬
ségből érkezőkkel szemben az izolatív, az etnikai származás kérdését
előtérbe helyező viszonyulás.
A kutatási megfigyelések alapján ez még akkor is így van, ha a helyi
óvodában a vezető elmondása alapján nem érvényesül a szegregáció sem¬
milyen formája és a csoportok összetétele etnikai szempontból is hetero¬
gén. Az összesen három óvodai csoportban a kutatás időpontjában 63 gye¬
reket neveltek, amiből hat fő hátrányos helyzetű, míg 26 fő halmozottan
510 Az együttélési kapcsolatok fejlődése szempontjából fontos közös interakciós térként
definiálhatjuk elsősorban a különböző nevelési- és közoktatási intézményeket, va¬
lamint a lokális munkaerőpiacot.