Seite 234 [234]
232 e III. A LOKÁLIS SZÍNTEREK KORTÁRS KÖZÖSSEGFOLYAMATAI
a négy hivatalosan megjelölt szegregátum területén oszlik meg." Legna¬
gyobb szegregátum a nyugati, ahol többségében halmozottan hátrányos
helyzetű, romungró lakosok élnek. Itt a többgenerációs családok jellem¬
zően CI! típusú alacsony vagy komfort nélküli lakásokban laknak. A rész¬
közösségek lakhatási térbeli viszonyai, az elkülönülés szegregatív formái
és ezzel párhuzamosan a közvetlen vegyes szomszédsági kapcsolat kiala¬
kításának lehetősége hozzájárul a nagyecsedi településszintű etnikai kap¬
csolatok rendszerének a megértéséhez.
A kutatási eredmények alapján megállapítható, hogy a három nagye¬
csedi etnikai részközösség együttélési viszonyai korrelációban állnak egy¬
mással (35. ábra). A megfigyelt lokális együttélési szabály lényege, hogy
amennyiben bármely kétoldalú etnikai relációban változás következik be,
akkor az szükségszerűen kihat a harmadik etnikai közösséggel fenntartott
kapcsolatok minőségére. Az etnikai együttélés folyamatait alakító lokális
szabály dinamikus rendszert képez. A folyamat alakulását az együttélési
kapcsolatok tényezőiből és ezek változásaiból levezethető összetett társa¬
dalmi jelenségként értelmezhetjük. Az együttélési tényezők - az etnikai
részközösségek a helyi társadalomtörténeti hagyomány részeként rendel¬
kezésre álló viszonyulási rendszere a sztereotípiáktól az elfogadás külön¬
böző helyi gyakorlatáig, az etnikai személyközi kapcsolatok rendszere
(barátság, szomszédság, vegyes házasság), az intézményi (munkahely és
iskola) és a civil közösségek közvetett és közvetlen hatása — vizsgálata
alapján Nagyecseden az alábbi modell állítható fel.
A modell szerint a többségi magyar közösség és a kisebbségi oláh
cigány társadalom viszonyának a közelmúltban bekövetkezett változása,
tehát a kulturális távolság csökkenése több okra is visszavezethető. Egy¬
részt az oláh cigányok körében megfigyelhető akkulturációs folyamat ered¬
ményeként megváltozott és változóban lévő etnikus kulturális értékrend,
továbbá a lokális többségi társadalom tagjai által képviselt érték- és nor¬
marendszer, hagyomány és szokásvilág közötti kulturális távolság csök¬
50:
6
, Szegregátumnak nevezzük a városi szövetbe ágyazott vagy a településtesttől el¬
különült, jellemzően hagyományos építésű városrészek (telepek), ahol a margina¬
lizált közösségek élnek, és ahol a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendel¬
kezők és munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korú lakosságon
(15-59 éves lakosság) belül eléri, illetve meghaladja a határértéket. A KSH adatai
alapján a 2000 főnél népesebb város esetén az a településrész, ahol a szegregációs
mutató értéke nagyobb vagy egyenlő mint 359, illetve a területen élő népesség eléri
az 50 főt szegregált terület." Helyi Esélyegyenlőségi Program 2018-2023. Nagyecsed:
Nagyecsed Város Önkormányzata. 2021: 31. file:///C:/Users/heni/Downloads/Nagye¬
csed_eselyegyenl_segi_program-v08.pdf (A letéltés datuma: 2021. 05. 20.)