Oldal 230 [230]
228 e III. A LOKÁLIS SZÍNTEREK KORTÁRS KÖZÖSSÉGFOLYAMATAI
kus és pozitív befolyást gyakorolnak a településszintű etnikumközi kap¬
csolatviszonyokra.
A többi vizsgált egyesület az utóbbi évtizedben alakult, jellemzően
vegyes etnikai rekrutációs bázissal. A kutatás tapasztalatai arra utalnak,
hogy a transzetnikus közösségek a településen élő három eltérő etnikai
csoport között a települési szintű együttélésben megfigyelhető pozitív
változást generálnak. A változás a gyerekek korosztályában látható köze¬
ledésben érhető tetten, amelynek a fentiekben részletezett közösségek,
illetve ezek tevékenységtere biztosít találkozási alkalmat és helyszínt.
A nagyecsedi kulturális szervezetek és civil egyesületek működése
közvetlen hatást gyakorol a helyi társadalom etnikai részközösségei kö¬
zötti kapcsolatokra. Egyrészt mindazzal az adott közösségben végzett
tevékenységtartalommal, amely a szerveződés létrejöttének az oka. A lovas
hagyomány őrzése, a néptánc vagy a hátrányos helyzetűek önkéntes se¬
gítésének ügye éppoly fontos kollektív hatást fejtenek ki, mint például a
kulturális örökség újratanítását szorgalmazó kezdeményezések. Az egye¬
sületeknek és minden más tanulmányozott nagyecsedi közösségkezdemé¬
nyezésnek fontos szerepe van abban, hogy tevékenységét a település egész
társadalma felé nyíltan felvállalja. A kutatás során felvett interjúkban szin¬
te minden megkérdezett közösségvezető a tevékenység demonstratív jel¬
legére vonatkozó utalásokat fogalmazott meg. Csoportja munkájának a
helyi társadalom felé történő megmutatását és felvállalását tevékenységük
általános lényegi elemeként hangsúlyozták. Többen a , kiállás" kifejezéssel
élve írták le, hogy mit jelent a munkájukban képviselt érték- és norma¬
rendszer demonstratív vállalása a programok, előadások és rendezvények
alkalmával. A , kiállás" egyrészt a saját kisközösség összetartozás-tudatá¬
nak a megélésére lehetőséget jelentő nyilvános alkalom. A táncegyüttesben
az oláh és romungró fellépők produkciója, a magyar és romungró egye¬
sületi tagok élelmiszercsomag osztása vagy az oláh cigányok és magyarok
közös főzőalkalma mind olyan tevékenységformák, amelyek az etnikai
határok rendszeres átlépési gyakorlataként funkcionálnak. Ebből követ¬
kezik, hogy a nagyecsedi helyi kulturális szerveződések munkáját de¬
monstráló , kiállás" a település egész társadalma felé közvetíti azt a meg¬
formálódóban lévő transzetnikus ethoszt, ami egyúttal a történetileg
kialakult etnikai csoportközi oppozíció meghaladására ösztönöz.