Page 209 [209]
OCR
Nagyecsed közösségfolyamatai és lokális etnikai együttélési modellje ¢ 207 gyakorlatnak - lehetünk szemtanúi. A településen működő két általános iskola közötti legfőbb különbség, hogy míg egyik intézménybe jellemzően csak a településen élő két cigány közösségből származó gyerekek járnak — a romungró szegregátum közelében működő közoktatási intézmény addig a város központjában található iskolát jellemzően a többségi társadalom tagjai látogatják. A szegregátumi iskolának is nevezett intézményben spontán szegregációs folyamatok zajlottak le. A fogalom arra utal, hogy a többségi társadalom tagjai a településen működő, a református egyház által fenntartott iskolába íratják gyermekeiket, míg a romungró és az oláh cigány közösség az állami iskolába járatja gyermekeit. A jelenség a gettósodás és a szegregáció gyorsulását eredményezi, ami egyfajta öngerjesztő folyamatként az érintett települések etnikai együttélési viszonyaira is komoly közvetett hatást gyakorol." A nagyecsedi szegregátumi iskola több dolgozójával, illetve az ide járó gyerekek szüleivel készült interjúk elemzése alapján megállapítható, hogy a cigány gyerekek felzárkózásának ügyében az iskola fontos lépéseket, rendkívüli erőfeszítést tesz. Ugyanakkor a kutatási megfigyelések alapján is nyilvánvaló, hogy az intézmény szegregációja okán a diákok általános iskolai tanulmányi éveik alatt az integráció semmilyen formájával nem találkoznak. Az intézményi keretek sajátos interetnikus találkozási színterei a település által kínált munkahelyek. A kutatás alapján láthatóvá vált, hogy a munkaképes korú felnőttek esetében a munkaerő-piaci elhelyezkedés etnikai szempontból nagymértékű eltérést mutat. A közös munkavégzés helye az etnikai együttélés minőségét és formáját befolyásoló egyik fontos színtér, hiszen lehetőséget és alkalmat kínál az interakcióra, egymás kölcsönös megismerésére, kollegiális kapcsolatviszonyok létesítésére, a személyes tapasztalatokra épülő érintkezési viszonyok kialakítására. Nagyecseden a kutatás időpontjában két közösségi ház is működött, amelyeknek munkatársai a három helyi etnikai részközösségből kerültek ki. A közösségi házak vezetőivel készített interjúk megerősítették azt a feltevésünket, miszerint a közös munkavégzés során kialakuló kollegiális helyzet 164 A spontán szegregáció a kortárs vidéki lokális társadalmakban igen elterjedt jelenség, amit a vonatkozó szakirodalom alapos elemzésnek vetett alá. A szabad iskolaválasztáshoz való jog és a helyi közösség különböző csoportjainak eltérő értékítélete ellentmondásos, valamint a közösség szempontjából rendkívül káros, de az egyén szempontjából teljes mértékben racionális következménye a spontán szegregáció. Vö. Kiss 2016; Kertesi-Kézdi 2014. Az integrált oktatás és a keretei között kialakuló interetnikus kapcsolatok az identitás és a személyiség fejlődése szempontjából pozitív hatást gyakorolnak. Vö. Neményi 2012.
