Oldal 203 [203]
Kortárs lokális közösségek kulturális antropológiai vizsgálatának... e 201
bár ezt a feltételt Redfield nem kapcsolja össze tényleges számszerű megha¬
tározással - és strukturált viszonyok határozzák meg működésüket." Közös¬
ségelméletének korlátozott hasznosíthatósága mellett munkásságának
fontos eredménye, hogy módszertani értelemben leírta azokat a szempon¬
tokat, amelyek alapján az antropológia a kisközösségek vizsgálatát önálló
kutatási területté fejleszthette. Redfield hatása az antropológiai közösség¬
kutatásra megkerülhetetlen, még akkor is, ha a kortárs kutatásokban a foga¬
lom műveleti eszközként történő kihasználásával, elsősorban a pontos jelen¬
tése körüli homályosság és bizonytalanság miatt sok kérdés merül fel.""
A bizonytalanság elsősorban a köznyelvi és a tudományos használati mód
közötti tisztázatlanságból és átfedésekből eredeztethető.
A sokféle és esetleges használati mód eredménye lett, hogy a közösség
fogalma a társadalomtudományi kutatásokban egészen a 80-as évekig
fokozatosan veszített jelentőségéből. A fogalom új reneszánsza a posztmo¬
dern kritikai szemlélet elterjedésével vette kezdetét. Ebben szerepet ját¬
szott, hogy a közösség fogalmát a társadalmi aktivizmus és az alkalmazás
jegyében elkezdték használni mint a beavatkozó szemléletű társadalom¬
fejlesztési programok egyik lehetséges alapegységét. A megközelítés alap¬
ját az képezi, hogy a közösség fogalmának jelentését alapvetően pozitív
értéktartalommal kapcsolják össze. A közösség aktivista szemléletű meg¬
közelítésének és a közösség spontán és belső folyamataitól vezérelt szer¬
veződési sajátosságainak figyelembevételével végrehajtott beavatkozó —
közösségszervező — munkát gyakran krízismenedzselésként állítják be.
A közösség ilyen minőség- és értékelvű megközelítése Vercseg Ilona mun¬
kásságának középpontjában álló elméleti alapállás. Szerinte a közösség
egy olyan erős értéktartalommal bíró kifejezés, mely
s kifejezhet embercsoportot [. . . I; minőséget (közösségi, közösséghiányos, [...]);
nem individuális, hanem közösségi, közösségi érdek — egyéni érdek, sőt egye¬
nesen közösségi társadalom stb.; lokalitást; közös alkotást; érzést, szándékot, a
valahová tartozásét (közösséget érzek veled) vagy éppen az elszakadás szándé¬
kát; képességet az együttműködésre (közösségi ember); gazdálkodási formát;
azonos eszmék, célok, azonos értékrend vállalását; egy, az elbürokratizálódott
#0 Redfield 1967: 1-17. Redfield közösségdefiníciója a kortárs vidéki lokális kisközös¬
ségek szempontjából számos olyan elemet tartalmaz, amelyek a prehistorikus pa¬
raszti földművelő közösségek esetében érvényes aspektusok, azonban a mai közös¬
ségvizsgálatokban nem vagy csak kevéssé értelmezhetők. Ilyenek például az
önellátó képesség és a független ökológia egység kritériumok.
#1 Amit 2002: 13.