Seite 202 [202]
200 e III. A LOKÁLIS SZÍNTEREK KORTÁRS KÖZÖSSEGFOLYAMATAI
KORTÁRS LOKÁLIS KÖZÖSSÉGEK KULTURÁLIS ANTROPOLÓGIAI
VIZSGÁLATÁNAK ÁLTALÁNOS ÖSSZEFÜGGÉSEI
A vidéki lokális kisközösségek, a paraszti helyi társadalmak antropológiai
szemléletű kutatását és a téma általános elméletének kidolgozását Robert
Redfield kezdeményezte az 1950-es évek közepén." Az életpálya utolsó
éveiben írt nagyhatású munkái sorozatot képeztek és a közösségek holisz¬
tikus szemléletű vizsgálatának lehetőségét tanulmányozták." Redfield
kiindulópontja az volt, hogy az olyan lokális kisközösségeket, mint a fal¬
vakban élő parasztság egészként kell értelmezni, önálló, komplex és auto¬
nóm szociokulturális jelenségként tanulmányozni. Bár elméletét elsősorban
saját, a mexikói Yucatan-félsziget falvaiban végzett kutatásaira alapozva fej¬
tette ki." A kisközösségek antropológiai szemléletű kortárs kutatása szem¬
pontjából Redfield megalapozó érveinek, a kisközösséget fogalmi értelem¬
ben meghatározó alapfeltételeknek a többsége már elavult. A városi és a
vidéki (népi rurális) közösségek dichotómiáját, Redfield egyik kiinduló szem¬
pontját már a közvetlen kortársak is kritizálták." Ezzel szemben több olyan
meghatározó általános szempont rögzítése is köthető munkásságához, ame¬
lyek mind a mai napig érvényesek a lokális társadalmak közösségeinek
tanulmányozására vállalkozó kutatások, tehát a kortárs vidéki kistelepülési
etnikai együttélési helyzetek vizsgálata számára. A lokális kisközösség tulaj¬
donsága, hogy tagjai rendelkeznek konkrét csoporttudattal (identitással),
belső homogenitás jellemzi őket, konkrét helyhez köthetők, kisméretűek —
46 Redfield elképzeléseinek alapjait tekintve, amint ezt Julien Steward is megállapítot¬
ta, Tönnies elméletére vezethető vissza, aki a rokonsági viszonyok lazulását ered¬
ményező modernizációs folyamat eredményekért írt arról a megkülönböztetésről,
hogy a közösseg (Gemeinschaft) mikent alakult ät tärsadalommä (Gesellschaft),
ahol az egyen (Individuum) valt a szervezödes alapegysegeve. Tönnies értelmezé¬
sében az emberi történelem fejlődésének lényeges fordulópontja volt, amikor a
kisközösségeket a nagyobb közösségek váltották fel. (vö. Tönnies 2004; Steward
1956: 564; Cohen 2001: 22.)
Az 1953-ban megjelent The Primitive World and its Transformation című munkájában,
azokat a civilizációs és társadalmi közösségfolyamatokat írja le általánosan, amelyek
a kultúrák fejlődését a városiasodást megelőzően jellemezték. A gondolat kifejtését
aztán két további könyvben a kisközösségek általános tulajdonságait tanulmányozó
The Little Community (1955) és a kifejezetten a paraszti társadalmak közösségeinek
elméleti leírását megvalósító Peasent Society and Culture (1956) fejezeteiben valósí¬
totta meg. Vö. Redfield 1967a; 1967b; 1953.
48 A kisközösségek elméletéhez Redfield a saját kutatásai mellett elsősorban Evans-Prit¬
chard a nuerek között végzett eredményeire támaszkodott.
4 Vö. Mintz 1953.
44
S