Page 201 [201]
HARMADIK RÉSZ:
A LOKÁLIS SZÍNTEREK KORTÁRS
KÖZÖSSÉGFOLYAMATAI
ove
A kötet első fejezetében a három kutatási színtér hagyománykészletének
etnikai részközösségenkénti bemutatásával foglalkoztunk. Láthatóvá vált,
hogy habár a vizsgált települések, Hodász, Nagyecsed és Nyírvasvári föld¬
rajzi értelemben egymáshoz közel helyezkednek el, regionális értelemben
a Nyírségben található települések, de az elmúlt évtizedek akkulturációs
folyamatainak eredményeként recens hagyománykészletüket tekintve
eltérő kulturális sajátosságokkal jellemezhető közösségek. A második feje¬
zet a magyar-roma együttélés kortárs viszonyainak kutatási eredményeit
foglalta össze a vizsgálati színtér településein. Az eredmények igazolták
azt a feltevést, hogy minden egyes etnikai együttélési helyzet sajátos min¬
tázatot mutat, és az érintett etnikai közösségek között egyedi — partikula¬
ris — kapcsolatviszonyok alakulnak ki. Az etnikai együttélési helyzetek
szituatív jellege, a jelenség értelmezése a települések szintjén további vizs¬
gálati szempont bevezetését igényelte. Jelen elemzés harmadik nagyfeje¬
zete az eddig bemutatott eredményekre építve a lokális együttélési min¬
tázatok tanulmányozását kiterjeszti, és a szituatív helyzetek pontos
értelmezése érdekében a lokális társadalmi közösségfolyamatok szintjén
tanulmányozza a jelenséget.
A következőkben a vizsgált települések, Nagyecsed, Nyírvasvári és
Hodász etnikai részközösségeinek együttélési kapcsolatviszonyait a tele¬
pülések lokális társadalmainak a mindennapi életét meghatározó közös¬
ségfolyamatokon keresztül tanulmányozzuk, valamint a színterenként
sajátosan eltérő jellemzőiket egy-egy magyarázó séma, lokális együttélési
modell keretei között ábrázoljuk.