Oldal 161 [161]
OCR
Nyírvasvári etnikai együttélési helyzetek kutatási eredményei ® 159 vánvalóan befolyásolja a szülők további életét, hisz gyakori az iskola félbehagyása, így szakma és végzettség nélkül kénytelenek boldogulni a későbbiekben. A magyar közösség a roma társadalomban elterjedt fiatalkori gyermekvállalást elutasítja, így ez a jelenség negatívan befolyásolja a két csoport közötti együttélést. Az együttélésre hatást gyakorló további fontos szociokulturális színtér a vallási-felekezeti élet. A vallás társadalomtörténeti léptékben meghatározó szerepet töltött be az erkölcsi normáknak és a többségi társadalom által képviselt együttélést meghatározó értékeknek a közvetítésében. Fontos tény, hogy Nyírvasváriban mindhárom lokális közösség esetében a görögkatolikus vallás a meghatározó. Mindez azt jelenti, hogy a vallási élet és a gyülekezeti közösség elvileg az etnikai együttélés szempontjából is meghatározó színtér. A felekezetváltás egyik részközösség esetében sem jellemző, illetve ritkán fordul elő, hogy valaki nem részesül keresztségben. Nyírvasváriban nagyobb létszámú református közösség is él, amelynek tagjai szinte kizárólag magyar származású helyi lakosok. A rendszeresen templomba járók aránya alacsony, csak ritkán, illetve ünnepekkor látogatják a szertartásokat. A kutatási adatok alapján ugyanakkor elenyésző azoknak a száma, akik egyáltalán nem vesznek részt a gyülekezeti életben. A mintába bekerült oláh cigányok körében a görögkatolikus hit mellett az evangélisták és pünkösdisták, valamint a Hit Gyülekezetéhez tartozók, tehát a neoprotestáns felekezetek is hangsúlyosan képviseltetik magukat a településen. Heti rendszerességgel, amint ünnepekkor is a kutatói megfigyelésre alapozott becslések alapján a közösség negyede jár templomba. A vallási életnek a közösségen belüli meghatározó szerepéről árulkodik, hogy minden hívő személy egyben aktív vallásgyakorló és templomba járó is. A romungró közösségben a kutatási minta alapján a görögkatolikus vallás mellett kisebb részben, de vannak református és evangélikus hívek, valamint a Hit Gyülekezetébe átkeresztelkedett tagok is. A templomba járási szokások a másik helyi cigány közösséggel mutatnak párhuzamot. A kutatási tapasztalatok alapján a vallásgyakorlás döntő fontosságú a településen. Jól látható, hogy az etnikai részközösségek közötti interakció egyik jelentős helyszíne a vallási élethez kötődik, mivel a templom olyan közösségi térként funkcionál, és a szertartások olyan fontos összekötő kapcsot jelentenek, ami az együttélést alapjaiban befolyásolhatja. Bartha Elek kutatásai alapján hívja fel figyelmünket arra, hogy a vallás az asszimilációs folyamatra intenzív hatást gyakorolhat, , ha a kisebbséget és a többséget alkotó etnikai közösségek azonos gyülekezethez tartoznak, a közös
