Oldal 161 [161]
Nyírvasvári etnikai együttélési helyzetek kutatási eredményei ® 159
vánvalóan befolyásolja a szülők további életét, hisz gyakori az iskola fél¬
behagyása, így szakma és végzettség nélkül kénytelenek boldogulni a
későbbiekben. A magyar közösség a roma társadalomban elterjedt fiatal¬
kori gyermekvállalást elutasítja, így ez a jelenség negatívan befolyásolja a
két csoport közötti együttélést.
Az együttélésre hatást gyakorló további fontos szociokulturális színtér
a vallási-felekezeti élet. A vallás társadalomtörténeti léptékben meghatá¬
rozó szerepet töltött be az erkölcsi normáknak és a többségi társadalom
által képviselt együttélést meghatározó értékeknek a közvetítésében. Fon¬
tos tény, hogy Nyírvasváriban mindhárom lokális közösség esetében a
görögkatolikus vallás a meghatározó. Mindez azt jelenti, hogy a vallási
élet és a gyülekezeti közösség elvileg az etnikai együttélés szempontjából
is meghatározó színtér.
A felekezetváltás egyik részközösség esetében sem jellemző, illetve rit¬
kán fordul elő, hogy valaki nem részesül keresztségben. Nyírvasváriban
nagyobb létszámú református közösség is él, amelynek tagjai szinte kizá¬
rólag magyar származású helyi lakosok. A rendszeresen templomba járók
aránya alacsony, csak ritkán, illetve ünnepekkor látogatják a szertartáso¬
kat. A kutatási adatok alapján ugyanakkor elenyésző azoknak a száma,
akik egyáltalán nem vesznek részt a gyülekezeti életben.
A mintába bekerült oláh cigányok körében a görögkatolikus hit mel¬
lett az evangélisták és pünkösdisták, valamint a Hit Gyülekezetéhez tar¬
tozók, tehát a neoprotestáns felekezetek is hangsúlyosan képviseltetik
magukat a településen. Heti rendszerességgel, amint ünnepekkor is a
kutatói megfigyelésre alapozott becslések alapján a közösség negyede jár
templomba. A vallási életnek a közösségen belüli meghatározó szerepé¬
ről árulkodik, hogy minden hívő személy egyben aktív vallásgyakorló és
templomba járó is.
A romungró közösségben a kutatási minta alapján a görögkatolikus
vallás mellett kisebb részben, de vannak református és evangélikus hívek,
valamint a Hit Gyülekezetébe átkeresztelkedett tagok is. A templomba
járási szokások a másik helyi cigány közösséggel mutatnak párhuzamot.
A kutatási tapasztalatok alapján a vallásgyakorlás döntő fontosságú a
településen. Jól látható, hogy az etnikai részközösségek közötti interakció
egyik jelentős helyszíne a vallási élethez kötődik, mivel a templom olyan
közösségi térként funkcionál, és a szertartások olyan fontos összekötő kap¬
csot jelentenek, ami az együttélést alapjaiban befolyásolhatja. Bartha Elek
kutatásai alapján hívja fel figyelmünket arra, hogy a vallás az asszimilá¬
ciós folyamatra intenzív hatást gyakorolhat, , ha a kisebbséget és a több¬
séget alkotó etnikai közösségek azonos gyülekezethez tartoznak, a közös