Page 157 [157]
OCR
Nyírvasvári etnikai együttélési helyzetek kutatási eredményei e 155 A foglalkoztatottsági mutatókat tekintve a számok a szakképesítéssel arányos eredményeket mutatnak: a romungrók esetében a megkérdezettek 45%-a foglalkozatott, ebböl 30%-uk a közmunkaprogram kereteben, míg az oláh cigányoknál a megkérdezettek több mint fele foglalkoztatott, amiből 3590-uk közmunkás. A vizsgálat időpontjában a megkérdezett romungrók közel fele gyermeknevelési céllal volt otthon. A munkanélküliek aránya a vizsgálati mintában az oláh cigány közösségben a legnagyobb, 2090. Ennek nem csupán a többségi társadalom átlagával összevetve alacsony iskolai végzettség az oka. A kutatás során felvett interjúk tanulsága szerint legalább ennyire fontos szociokulturális determináció a fiatal generációk esetében a családi minta és a helytelen időkezelési stratégia. A munkaerő-piaci helyzetre és az iskolázottságra vonatkozó statisztikai mutatökböl kiviläglö kep szerint a nyirvasvari etnikai reszközössegek helyzete gyökeresen elter egymästöl. Amint az värhatö, a helyi magyar többségi társadalom rendelkezik a legkedvezőbb foglalkoztatási mutatókkal. Az oláh közösség elmarad ugyan a helyi társadalom átlagától, de még mindig jobb helyzetben van, mint a romungró közösség. A foglalkoztatottság és az iskolázottság közötti egyenesen arányos kapcsolat nem meglepő ugyan, de Nyírvasvári esetében mutat érdekes sajátosságokat. A romungrók munkanélküliségi adatai jobbak, mint az átlagosan magasabban iskolázott oláh cigányoké, ami arra enged következtetni, hogy a helyi közmunkaprogramba a romungrók nagyobb arányban kerülnek be. Ez logikus gyakorlat, ha a közfoglalkoztatásban éppen a hátrányos helyzet és az alkalmazás egyik meghatározó szempontjaként az alacsony iskolázottságot veszik figyelembe. Így a relatíve átlagosan magasabban iskolázott oláh cigányok a helyi munkaerőpiacon hátrányt szenvednek el. Ugyanakkor a közeli gyártelepen is egyre nagyobb arányban foglalkoztatnak legfeljebb nyolc általános iskolai végzettséggel rendelkezőket. A foglalkoztatási és az iskolázottsági mutatókat tovább árnyalja a lokális színtér esetében tapasztalt diszkriminatív viszonyulás a romák alkalmazásához. Az egyik interjúalany — a helyi általános iskolában dolgozó pedagógus — elmondása alapján a gyerekeket a továbbtanulásra ösztönzik, legalább egy szakma megszerzéséig, de a tapasztalatok alapján a tanultabb helyi roma származású személyek nem tudnak érvényesülni a munkaerőpiacon. 364 A munkanélküliek 7796-a legfeljebb nyolc általános iskolai végzettséggel rendelkezik. A kutatási mintába bekerült oláh cigány munkanélküliek több mint felének nincs gyermeke, és életkoruk 18 és 21 év közé tehető.
