OCR
150 6 II. KÖZÖSSÉGEN BELÜLI CSOPORTOK TÁRSADALMI FOLYAMATVISZONYAI sége nem fogadja el. Tehát az oláh közösség pozitív viszonyulása a vegyes házassághoz inkább elméletben működő folyamat, mintegy projekciója a magyar házastárs révén remélt státusznyereségnek, ami azonban a gyakorlatban a tapasztalatok szerint nehezen átültethető. Ez az oka, hogy az oláh cigányok többsége mind a mai napig elsősorban saját közösségén belül választ házastársat magának. Általános nézet szerint ennek az alapvető oka az, hogy az akkulturáció ellenére az oláh cigány közösségben még mindig erős a hagyományrend és ennek normatív funkciói, amelyek a két etnikai csoport közötti átjárást megnehezítik. Ugyanakkor a terepmunka tapasztalatai, valamint az interjúk elemzését követően látható, hogy a két részközösség, a magyarok és az oláh cigányok közötti kapcsolat nem jellemezhető oppozícióval. Ennek oka, hogy a kölcsönösen elfogadó attitűd elsősorban az oláh cigányok körében lezajló akkulturációs folyamat egyfajta következményeként értelmezhető. A folyamat felerősödése a rendszerváltást követően az egyre romló gazdasági és társadalmi helyzet eredménye volt, amikor az oláh cigány közösség korábban bevett megélhetési stratégiái ellehetetlenültek. A szakképzetlen munkaerőt foglalkoztató ipari és mezőgazdasági munkahelyek megszűntek, amint a háztájiban eladásra nevelt állattartó tevékenység is fokozatosan gazdaságtalanná vált. A megváltozott körülmények alkalmazkodási kényszerhelyzetet generältak, amely a szociokulturälis hagyomänykészlet leértékel6dését eredményezte. A folyamat részben az asszimiláció fogalmi keretei között jól elemezhető jelenség. Milton Yinger asszimilációs modelljében két etnikai csoport közötti távolság csökkenését eredményezi a keveredés, az identifikáció, az akkulturáció és az integráció, tehát az asszimilációs esemény négy egymással összefüggő folyamata." , Az akkulturáció asszimiláció ereje a maga teljességében akkor érhető tetten, ha egy korábban különálló csoport tagjait a kultúra alapján már nem tudjuk megkülönböztetni. [...] az akkulturáció anélkül is asszimilációhoz vezethet, hogy az adott csoport körvonalai eltűnnének. A tapasztalat alapján ez különböző mértékű keveredéssel, identifikacioval és integracioval jar egyiitt.”*! Megfogalmazasra kerülhet kérdésként, hogy az akkulturáció a kultúra bizonyos elemeinek a feladását jelenti vagy egy másik kultúra egyes elemeinek a meglévő kulturális szokásokba történő beépítését. Nagyecseden az oláh cigány közösség reflexív tudatossággal kezeli az akkulturációs folyamatot, amelyet a többségi társadalomhoz történő alkalmazkodást elősegítő eseményként defi350 Yinger 2002 #1 Yinger 2002: 27. Az akkulturációval kapcsolatban lásd még Bicz6 2009: 48-49.