Seite 152 [152]
150 6 II. KÖZÖSSÉGEN BELÜLI CSOPORTOK TÁRSADALMI FOLYAMATVISZONYAI
sége nem fogadja el. Tehát az oláh közösség pozitív viszonyulása a vegyes
házassághoz inkább elméletben működő folyamat, mintegy projekciója a
magyar házastárs révén remélt státusznyereségnek, ami azonban a gya¬
korlatban a tapasztalatok szerint nehezen átültethető. Ez az oka, hogy az
oláh cigányok többsége mind a mai napig elsősorban saját közösségén
belül választ házastársat magának. Általános nézet szerint ennek az alap¬
vető oka az, hogy az akkulturáció ellenére az oláh cigány közösségben
még mindig erős a hagyományrend és ennek normatív funkciói, amelyek
a két etnikai csoport közötti átjárást megnehezítik.
Ugyanakkor a terepmunka tapasztalatai, valamint az interjúk elemzé¬
sét követően látható, hogy a két részközösség, a magyarok és az oláh cigá¬
nyok közötti kapcsolat nem jellemezhető oppozícióval. Ennek oka, hogy a
kölcsönösen elfogadó attitűd elsősorban az oláh cigányok körében lezajló
akkulturációs folyamat egyfajta következményeként értelmezhető. A folya¬
mat felerősödése a rendszerváltást követően az egyre romló gazdasági és
társadalmi helyzet eredménye volt, amikor az oláh cigány közösség koráb¬
ban bevett megélhetési stratégiái ellehetetlenültek. A szakképzetlen mun¬
kaerőt foglalkoztató ipari és mezőgazdasági munkahelyek megszűntek,
amint a háztájiban eladásra nevelt állattartó tevékenység is fokozatosan
gazdaságtalanná vált. A megváltozott körülmények alkalmazkodási kény¬
szerhelyzetet generältak, amely a szociokulturälis hagyomänykészlet leér¬
tékel6dését eredményezte. A folyamat részben az asszimiláció fogalmi
keretei között jól elemezhető jelenség.
Milton Yinger asszimilációs modelljében két etnikai csoport közötti
távolság csökkenését eredményezi a keveredés, az identifikáció, az akkul¬
turáció és az integráció, tehát az asszimilációs esemény négy egymással
összefüggő folyamata." , Az akkulturáció asszimiláció ereje a maga tel¬
jességében akkor érhető tetten, ha egy korábban különálló csoport tagjait
a kultúra alapján már nem tudjuk megkülönböztetni. [...] az akkulturáció
anélkül is asszimilációhoz vezethet, hogy az adott csoport körvonalai
eltűnnének. A tapasztalat alapján ez különböző mértékű keveredéssel,
identifikacioval és integracioval jar egyiitt.”*! Megfogalmazasra kerülhet
kérdésként, hogy az akkulturáció a kultúra bizonyos elemeinek a feladá¬
sát jelenti vagy egy másik kultúra egyes elemeinek a meglévő kulturális
szokásokba történő beépítését. Nagyecseden az oláh cigány közösség
reflexív tudatossággal kezeli az akkulturációs folyamatot, amelyet a több¬
ségi társadalomhoz történő alkalmazkodást elősegítő eseményként defi¬
350 Yinger 2002
#1 Yinger 2002: 27. Az akkulturációval kapcsolatban lásd még Bicz6 2009: 48-49.