Seite 137 [137]
OCR
Nagyecsedi etnikai együttélési helyzetek kutatási eredményei 9 135 nyal rendelkezik. Romungró szomszédja egy megkérdezett oláh cigány személynek sincs. A kérdőíves kutatás annak felderítésére is kitért, hogy a megkérdezetteknek mi általában a véleménye arról, hogy vegyes szomszédságban éljenek, tehát származásuktól eltérő etnikai féllel kerüljenek szomszédi viszonyba. A felmérés eredményei szerint a magyarok döntő többsége el tudná képzelni azt, hogy eltérő etnikumú szomszédja legyen. Álláspontjukat azzal indokolták, hogy a szomszédsági kapcsolat minősége nem a származástól, hanem a belső értékektől függ. Természetesen voltak olyan válaszadók is, akik ettől a lehetőségtől mereven elzárkóztak. Az oláh cigányok szinte egyöntetűen nyitottak, és nem okozna gondot számukra, ha tőlük eltérő etnikumhoz tartozó szomszédjaik lennének. A megkérdezett romungrók esetében volt a legmagasabb arányú a vegyes szomszédság elutasítása, amegkérdezettek 24%-a egyáltalán nem szeretné, ha oláh cigány vagy magyar származású szomszédja lenne. A válaszok megfogalmazása alátámasztja a megfigyeléseket és azt a korábbiakban megfogalmazott feltételezést, miszerint a magyarok és az oláh cigányok között a szociokulturális távolság csökkent, egymás közössége iránti elfogadóbb és nyitottabb beállítódás alakult ki, ami meghatározza a kapcsolatviszonyok alakulását. Az etnikai együttélés-vizsgálatok a vegyes házasság intézményét az interetnikus érintkezés fontos témájaként tanulmányozzák. Akárcsak a szomszédság esetében, a vegyes házasságok iránti társadalomtudományi érdeklődést is az utóbbi évtizedben felerősödő migrációs folyamatok fokozzák. A szerzők ugyanakkor felhívják a figyelmet arra az általános szabályra, amely szerint a hosszú távú etnikai együttélés általában a vegyes házasságok számának növekedését eredményezi, és erősíti az etnikai értelemben diverzifikalt közösségek asszimilációs folyamatait.?? Az újabb kutatások már nemcsak az etnikailag vegyes lakókörnyezet és a vegyes házasságok kialakulása közötti kapcsolatokat elemzik, de a vizsgálatok fókuszát kiterjesztik a munkahely szerepének tanulmányozására is.” A lakóhely adottságai és a munkahelyi viszonyok mellett a , házassági piac" átalakulása, a magyar—cigány együttélési színterek esetében a fiata50 A vizsgálatba bevont magyar kitöltők mindössze 7%-a nyilatkozta azt, hogy nem tudna elképzelni romungró vagy oláh cigány szomszédot. "1 Vegyes házasságnak azt a párkapcsolati formát jelölöm, ahol a két fél önmagát más-más etnikai közösséghez sorolja. A vizsgálat során más-más etnikai közösségen a településen élő magyar, oláh cigány és romungró közösséget értem. 322 Quian-Lichter 2007: 69-71. 33 Rahnu et al. 2018.
