Seite 137 [137]
Nagyecsedi etnikai együttélési helyzetek kutatási eredményei 9 135
nyal rendelkezik. Romungró szomszédja egy megkérdezett oláh cigány
személynek sincs.
A kérdőíves kutatás annak felderítésére is kitért, hogy a megkérdezet¬
teknek mi általában a véleménye arról, hogy vegyes szomszédságban élje¬
nek, tehát származásuktól eltérő etnikai féllel kerüljenek szomszédi
viszonyba. A felmérés eredményei szerint a magyarok döntő többsége el
tudná képzelni azt, hogy eltérő etnikumú szomszédja legyen. Álláspont¬
jukat azzal indokolták, hogy a szomszédsági kapcsolat minősége nem a
származástól, hanem a belső értékektől függ. Természetesen voltak olyan
válaszadók is, akik ettől a lehetőségtől mereven elzárkóztak.
Az oláh cigányok szinte egyöntetűen nyitottak, és nem okozna gondot
számukra, ha tőlük eltérő etnikumhoz tartozó szomszédjaik lennének.
A megkérdezett romungrók esetében volt a legmagasabb arányú a vegyes
szomszédság elutasítása, amegkérdezettek 24%-a egyáltalán nem szeretné,
ha oláh cigány vagy magyar származású szomszédja lenne.
A válaszok megfogalmazása alátámasztja a megfigyeléseket és azt a
korábbiakban megfogalmazott feltételezést, miszerint a magyarok és az
oláh cigányok között a szociokulturális távolság csökkent, egymás közös¬
sége iránti elfogadóbb és nyitottabb beállítódás alakult ki, ami meghatá¬
rozza a kapcsolatviszonyok alakulását.
Az etnikai együttélés-vizsgálatok a vegyes házasság intézményét az
interetnikus érintkezés fontos témájaként tanulmányozzák. Akárcsak a
szomszédság esetében, a vegyes házasságok iránti társadalomtudományi
érdeklődést is az utóbbi évtizedben felerősödő migrációs folyamatok fokoz¬
zák. A szerzők ugyanakkor felhívják a figyelmet arra az általános sza¬
bályra, amely szerint a hosszú távú etnikai együttélés általában a vegyes
házasságok számának növekedését eredményezi, és erősíti az etnikai érte¬
lemben diverzifikalt közösségek asszimilációs folyamatait.?? Az újabb
kutatások már nemcsak az etnikailag vegyes lakókörnyezet és a vegyes
házasságok kialakulása közötti kapcsolatokat elemzik, de a vizsgálatok
fókuszát kiterjesztik a munkahely szerepének tanulmányozására is.”
A lakóhely adottságai és a munkahelyi viszonyok mellett a , házassági
piac" átalakulása, a magyar—cigány együttélési színterek esetében a fiata¬
50 A vizsgálatba bevont magyar kitöltők mindössze 7%-a nyilatkozta azt, hogy nem
tudna elképzelni romungró vagy oláh cigány szomszédot.
"1 Vegyes házasságnak azt a párkapcsolati formát jelölöm, ahol a két fél önmagát
más-más etnikai közösséghez sorolja. A vizsgálat során más-más etnikai közösségen
a településen élő magyar, oláh cigány és romungró közösséget értem.
322 Quian-Lichter 2007: 69-71.
33 Rahnu et al. 2018.