Page 136 [136]
134 9 II. KÖZÖSSÉGEN BELÜLI CSOPORTOK TÁRSADALMI FOLYAMATVISZONYAI
Az interperszonális kapcsolatok második, a kutatásban tanulmányo¬
zott szintje a szomszédság, ami azt a személyközi kapcsolatot jelenti, ahol a
szomszédsági helyzetből következő kapcsolat adottság, azaz a fizikai egy¬
más mellé rendeltség folyamatos, az élethelyzet velejárója, és a felek közötti
interakció a felek személyes elhatározásától függ, amit a lokális szokásjog
csak részben befolyásol." A szomszédsági viszonyok az etnikai együtt¬
élési helyzetekre gyakorolt hatását tanulmányozó recens szakirodalom
elsősorban a migrációval előálló helyzetek tanulmányozásával foglalko¬
zik. Az interetnikus szomszédsági viszonyokkal összefüggésben azonban
néhány olyan általános szabály megfogalmazására is sor került, amelyek
a magyar-cigány együttélés-vizsgálatok esetében is hasznosíthatók.
A nagyecsedi szomszédsági kapcsolatok pontos értelmezése szempontjá¬
ból csupán egy összefüggést emelünk ki.
A kortárs nemzetközi kutatások eredményei azt tükrözik, hogy minél
nagyobb az etnikai diverzitás, vagyis az együtt élő etnikai közösségek
száma egy színtéren, annál gyengébb a lakóhelyhez való kötődés, amit
viszont ellensúlyozhat az interetnikus kapcsolatok minősége."? Az össze¬
függés értelmezése azért fontos, mert azok az etnikai együttélési helyze¬
tek, ahol több közösség érintkezik, ott az előítéletek erősebbek, a társadalmi
kohézió gyengül és a közösségi elköteleződés is alacsonyabb szintű." Fon¬
tos hangsúlyozni, hogy az interetnikus szomszédsági viszonyokra vonat¬
kozó általános következtetéseket a szerzők alapvetően eltérő szerkezetű
együttélési helyzetekre fogalmazták meg. Az interetnikus szomszédság
jelenségét manapság elsősorban városi és migrációs folyamatoknak kitett
színtereken tanulmányozzák. Ettől függetlenül az etnikai együttélés minő¬
sége és a szomszédság viszonyai közötti kapcsolatok általános összefüg¬
gései a tanulmányozott nyírségi színtereken is érdekesek lehetnek. Kérdés,
hogy az eltérő etnikai származású szomszédság milyen gyakoriságú, vala¬
mint, hogy milyen hatást gyakorol az együttélésre, és ezen keresztül a
lokális társadalom kohéziójára.
A megkérdezett lokális romungró és magyar közösség tagjai többségé¬
ben saját etnikai közösségük szomszédságában élnek, míg a kutatásba
bevont oláh cigány személyek több mint fele magyar szomszédság viszony¬
97 A szomszédság kérdésével már Ferdinand Tönnies is foglalkozott közösségelméle¬
tében. A falusi együttélésre jellemző elemi szociális kapcsolatformának tekintette,
amely az együttélésre jellemző közelség és tartósság miatt fontos sajátossága a helyi
közösségek társadalmának. Tönnies 2002: 21.
315 Vö. Görny-Torunczyk-Ruiz 2014.
31 Vö. Laurence 2018: 396-400; Schaeffer 2013.